Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

A Kormányzótanács végrehajtó apparátusához tartoztak tágabb értelemben a népbiztosságok, a Népgazdasági Tanács, bizonyos értelemben a helyi tanácsok is. Ez utóbbiak politikai irányítását, ellenőrzését a kormányzótanácsi biztosok útján valósította meg. Ezek személy szerinti kiválasztásával, kinevezésével a Kormányzótanács ismételten foglalkozott (lásd a 29., 43. és 44. dokumentumot). 5. A Forradalmi Kormányzótanács ügyrendi kérdései Ügyrendje nem volt a Kormányzótanácsnak, bár az erre irányuló igény határozott formában is felmerült az április 8-i ülésen, kidolgozására azonban nem került sor. Ennek ellenére meglehetősen sűrűn és rendszeresen tartották meg az üléseket. Kezdetben szinte naponta, április közepétől ritkábban, de akkor is általában hetente két-három alkalommal tárgyaltak. Kivételt képezett a pártkongresszus és a Tanácsok Országos Gyűlésének időszaka, amikor egyébként is együtt voltak a népbiztosok, ahol nem formális kormányzótanácsi ülésen ugyan, de megtárgyalhatták a legfontosabb feladatokat. Az ülés napja feltehetően az ügyek sürgősségétől függött, s teljesen esetleges volt; az április 12-i ülésen határozat született ugyan arról, hogy az üléseket pénteken tartsák, a július 7-i ülésen pedig a csütörtöki napban állapodtak meg. Ezeket az időpontokat azonban távolról sem tudták betartani, az események ennél gyakoribb tanácskozásokat tettek szükségessé, volt úgy, hogy vasárnap, sőt, hogy egy napon többször üléseztek. Általában délután vagy az esti órákban kezdték a megbeszéléseket, mindössze három alkalommal ültek össze a délelőtti órákban. Ha a helyzet úgy kívánta, rövid megszakításokkal akár egész napon át is tanácskoztak: így május 1-ről 2-án virradó éjszaka (amelyre egyébként csak a másnapi ülés jegyzőkönyvében történt utalás), május 2-án délelőtt, délután, majd éjszaka, egészen 3-án hajnali három óráig együtt volt a Kormányzótanács. A jegyzőkönyvekben többször történik említés arról, hogy a meghirdetett időponthoz képest később kezdték meg a tárgyalást. Mindezt érthetővé teszi a népbiztosok nagyfokú, egyszerre több irányú elfoglaltsága, ami nehezítette az időpontok összeegyeztetését. A Tanácsköztársaság 133 napjának egyharmadán, 46 alkalommal voltak együtt a népbiztosok. Összesen mintegy 150 órán át üléseztek. Pontosan nem lehet megállapítani az együtt töltött órák számát, mivel két esetben nem vezettek jegyzőkönyvet, és nem mindig rögzítették a jegyzőkönyvben a kezdés vagy a befejezés, illetve a beiktatott szünetek idejét. Egy-egy ülés átlagosan három és fél órát tartott, de voltak több mint hat órán át tartó ülések is. A Forradalmi Kormányzótanács a volt Miniszterelnökség épületében, a Sándor-palotában tartotta rendszeresen az üléseit. A színhelyről érzékletes képet festett könyvében Bihari Mihály: „Az előszobából nyíló belső