Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Landler Jenő belügyi népbiztos László Jenő politikai megbízott eljárá­sát teszi szóvá. László Jenő ügyében kér határozatot a Forradalmi Kor­mányzótanácstól. A sajtó dolgában a direktórium feloszlatását javasolja, és azt, hogy a sajtó élére mást állítsanak. Vágó Béla külügyi 0 népbiztos azt javasolja, hogy minden népbiztos csináljon sajtóirodát és ezeknek szerveztessék egy központ. A sajtó dolgá­ban az árusítás centralizálását tervezi. A sajtódirektórium feloszlatásához hozzájárul. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos a sajtóra való tekintettel a háború idején életben volt Hadfelügyeleti Bizottság 6 újból való megterem­tését javasolja. Helyteleníti, hogy uniformis van a lapokon, kell, hogy vala­mely hitelük legyen a lapoknak. Amellett, hogy erős centralizációt kíván, bizonyos tekintetben individualizmust kér a lapoknak. Nem elég, hogy a sajtó élére vasmunkást teszünk, energia mellett hozzáértés is kell. Vágó Béla belügyi népbiztos hozzászólása után Kun Béla külügyi népbiztos a polgári lapok betiltása mellett szólal fel. Szóváteszi, hogy a 3000 koronás havi fizetés megállapítása mellett is bizo­nyos újságíróknak 4000 koronát is fizetnek. A feudális sajtót el kell tiltani, de a pártban meg kell engedni az elvi és elméleti alapon álló kritikát. Kunfi Zsigmond közoktatásügyi népbiztos felszólalása után Hevesi Gyula szocializáló népbiztos arra mutat rá, hogy a papírgazdál­kodás nagyon rossz és a capírhiány már katasztrofális. Erre való tekintettel a polgári lapok beszüntetése mellett van. Varga Jenő szocializáló népbiztos felszólalása után Lukács György közoktatásügyi népbiztos ugyancsak a polgári lapok beszüntetése mellett van. Kun Béla külügyi népbiztos konkrét indítványt tesz: minden magán­vállalkozásban levő újságot, minden olyan újságot, amely nem a Magyaror­szági Szocialista Párt vagy nem a proletárállam kiadásában jelenik meg, be kell szüntetni; a sajtódirektóriumot mellőzve, a sajtó ügyét vagy a belügyre, vagy Böhmre, vagy a szocializáló népbiztosságra kell bízni. 7 Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos parasztlap kiadását tartja szüksé­gesnek. Visszatérve a vita alapjára, azt ajánlja, hogy a Vörös Örségbe olvad­jon bele az országos nyomozó testület, a forradalmi törvényszék által fenn­tartott nyomozó testület is, nyomozást csupán a Vörös Őrség, a forradalmi törvényszék vádbiztosai, a népbiztosok és a Kormányzótanács rendelhetnek el. Minden nyomozást a Vörös Őrség foganatosít; minden politikai termé­szetű ügyben való letartóztatásról a belügy értesítendő, és ez csak akkor c Eredetiben így, helyesen: belügyi. *Helyesen Hadifelügyeleti Bizottság, amely 1914. július 24-én alakult, az 1912 : LXIII. tc. alapján. Tagjai a Miniszterelnökség és az egyes minisztériumok megbízottai voltak. A bizottság feladata volt a háborús intézkedések, többek között a propagandaügyek felügyelete is. A háború végén megszüntették; 7 A sajtó kérdésről lásd az 5. sz. jegyzó'könyv (március 28.) 1. jegyzetét. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom