Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

a Bokányi Dezső, Rónai Zoltán és Szántó Béla részvételével alakított bizottságot. Április 14-én a Kormányzótanács és a Párttitkárság együttes ülése bizottságot küldött ki a pártprogram kidolgozására, ebben Weltner Jakab, Kunfi Zsigmond, Kun Béla, Pogány József és Varga Jenő vett részt; továbbá a szervezeti szabályzat kidolgozására, melynek tagja lett Hirossik János, Rabinovics József, Landler Jenő, Rónai Zoltán és Farkas István. Ugyanezen ülés a párt gazdasági ügyeinek intézésére háromtagú bizottságot küldött ki, ennek Kun Béla, Böhm Vilmos és Vántus Károly lett a tagja. Április végén és május elején Fejér megyében és Székesfehérvárott ellenforradalmi megmozdulásokra került sor, a helyi vezetők körében is ellentétek támadtak. Ennek a helyzetnek a kivizsgálására a Kormányzótanács május 17-i ülésén Guth Antalt és Kunfi Zsigmondot küldte ki. Június 4-én pedig a dunántúli vasutassztrájk felszámolására, a szükséges intézkedések helyszíni megtételére, Szamuely Tibor, Vántus Károly és Jancsik Ferenc részvételével alakult bizottság. Az ellenforradalmi megmozdulások tanulságaként, a rend biztosítása érdekében július 7-én újabb bizottságot hoztak létre a budapesti karhatalom kérdésének rendezésére Garbai Sándor, Bajáki Ferenc és Szántó Béla részvételével. Július 10-én ugyanezen ügyben Garbai Sándor, Böhm Vilmos, Kun Béla és Landler Jenő kapott felhatalmazást az intézkedésre. Tudomásunk van további bizottságokról is (így a május 30-án létrehozott Országos Közélelmezési Bizottságról), itt azonban csak azokat említettük, amelyek a jegyzőkönyvekben szerepelnek. A bizottságok rendszere egyrészről azt jelentette, hogy szűkebb körben tárgyaltak meg, döntöttek el kérdéseket, másrészről viszont ki is bővítette a Kormányzótanács hatósugarát. Egyes esetekben ez a módszer nemcsak országos, hanem a forradalom menete szempontjából jelentős helyi ügyekben is lehetőséget adott közvetlen tájékozódásra és intézkedésre. Ugyané célból bízott meg a Kormányzótanács egyes népbiztosokat a Központi Munkástanács ülésein, egyes szakszervezeti értekezleteken való fellépéssel, a front nehéz szakaszain az intézkedések megtételével vagy ellenforradalmi mozgalmak gócainak felszámolásával. 4. A Forradalmi Kormányzótanács Elnöksége % A Forradalmi Kormányzótanács Elnöksége a kormány elnökségeként működött, funkcióját tekintve megfelelt a korábbi Miniszterelnökségnek. Egyben betöltötte a Kormányzótanács hivatalának a szerepét is. Személyzete nagyrészt megfelelt a korábbi Miniszterelnökség állományának, így többek között az Elnökség alkalmazottja maradt bárcziházi Bárczy István, báró Kary Károly, Marsovszky Ivor, Simonyi Henrik, Gogolák Károly, Petri Pál, Jekelfalussy Zoltán, akik később is jelentős szerepet