Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
vábbá az országnak gazdasági szempontból való beosztása, a termelés és elosztás decentralizálásának szükségességére is. Javasolja a hó közepére országos kongresszus összehívását. A végleges megoldás csak akkor teremthető meg, ha a nagyszovjet tárgyalja a föderatív köztársaság alkotmánytervezetét. A területi kérdések megoldására Landler, Rónai, Kalmár és Stefán népbiztosokból álló bizottság kiküldését kéri. Rónai Zoltán igazságügyi népbiztos szerint a végleges alkotmánytervezetnek nem szabad prejudikálni. Véleménye szerint a kormányzósági tanácsok ne legyenek közigazgatók, hanem csak tanácsadók. Azt javasolja, hogy minden olyan terület, amelyet a német vagy a ruszin népbiztos felemlít, minden 5000 lakos után küldjön kiküldöttet a német, illetőleg a ruszin kormányzótanácsba. Konkrété javasolja, hogy 1. deklarációt adjon ki a Kormányzótanács arról, hogy Magyarország föderaiisztikus tanácsköztársaság, 2. nemzetiségi népbiztosok minden tisztviselőt elmozdíthatnak, 3. alakíttassanak meg a ruszin és német kormányzósági tanácsok anélkül, hogy közigazgassanak, hanem csak tárgyaljanak. A Kormányzótanács abban állapodik meg, hogy a felvetett kérdések komplexuma akkor szabályozódik, ha az alkotmánytervezet elkészül. 4 A Kormányzótanács felhatalmazza a ruszin és német népbiztosokat, hogy a meg nem felelő tisztviselőket eltávolíthassák. 2. Kun Béla külügyi népbiztos ismerteti a bajorországi köztársaság kikiáltásáról érkezett jelentést. A Kormányzótanács a jelentést lelkes éljenzéssel fogadja és megbízza Szamuely Tibor közoktatásügyi népbiztost annak elintézésével, hogy a hír külön kiadásban a nyilvánosság elé kerüljön. 5 4 A Tanácsok Országos Gyűlése június 14. és 23. között volt, a föderatív köztársaság alkotmányát itt fogadták el június 23-án. Az Alkotmány megjelent: Tanácsköztársaság, 1919. június 28. 5 1919. április 7-én a bajorországi független szocialisták és a szociáldemokraták Ernst Toller vezetésével kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot. Franz Lipp külügyi népbiztos és Erich Mühsam táviratban üdvözölte Kun Bélát és Lenint. A táviját szövegét a Vörös Újság április 7-i rendkívüli kiadása közölte. Kun Béla választávirata a Vörös Újság április 9-i számában jelent meg. Ez azonban nem volt ténylegesen tanácsköztársaság, a munkástanácsoknak nem volt hatalmuk, a kommunisták nem vállaltak részt a kormányban. Néhány nap múlva - április 13-án - azonban az ellenforradalmi puccskísérlet hatására a kommunisták is bekapcsolódtak a tanácsköztársaság védelmébe és munkájába. Az eseményró'l a müncheni üzemi és katonatanács végrehajtó bizottsága: Eugen Levine, a kormányzótanács elnöke, Wilhelm Duske, a müncheni munkástanács tagja, Tobia Axelrod, helyettes pénzügyi népbiztos táviratban értesítette Kun Bélát (Vörös Újság, 1919. április 16.). Gustav Noske német birodalmi nemzetvédelmi miniszter utasítására május első napjaiban három napig tartó utcai harc során leverték a Bajor Tanácsköztársaságot. A kérdés összefüggéseiről Üsd: Hajdú Tibor 78. o.
