Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

ezek nem tagjai a Kormányzótanácsnak, bár az Ellenőrző Bizottság tagjai megjelenhetnek ülésein.

12 Mindezek értelmében június 24-től tizenhárom tagja volt a Forradalmi Kormányzótanácsnak. A Forradalmi Kormányzótanács június 26-i ülésén döntött a Népgazdasági Tanács osztályvezetőiről, egyben meghatározta azt is, hogy elnökségének tagjai melyik osztályt képviseljék a Kormányzótanácsban. Itt a Szövetséges Központi Intéző Bizottság által megválasztott elnökség négy tagján túl a Forradalmi Kormányzótanács elnökéről és helyetteséről is úgy történik említés, mint akik egyben a Népgazdasági Tanács elnökségének is tagjai, és mint akik ilyen minőségben is szerepelnek a Kormányzótanács ülésein. A Forradalmi Kormányzótanács június 26-i ülése döntött a külügyi, a belügyi, a közoktatásügyi népbiztos helyettesének személyéről, s arról, hogy a hadügyi népbiztosnak két helyettese legyen. A népbiztoshelyettesek csak a népbiztos akadályoztatása esetén vettek részt a Kormányzótanács ülésein. E döntéseket figyelembe véve jelent meg a hivatalos lapban a Kormányzótanács újjáalakulásáról szóló közlemény;

13 lényegében ebben az összeállításban működött egészen augusztus l-ig, lemondásáig. A Forradalmi Kormányzótanács szűken vett tagjain kívül az üléseken rendszeresen részt vettek a jegyzők. A március 25-i ülés állásfoglalása értelmében, a kapcsolat megerősítése céljából a párttitkárság képviselője is részt vett a tárgyalásokon. Esetenként a párttitkárság és a szakszervezetek részéről többen is megjelentek az üléseken. Weltner Jakab mint a Népszava szerkesztője volt jelen néhány alkalommal. Szakértőként vagy a népbiztosok, illetve helyetteseik távolléte alkalmával a népbiztosságok egyes vezető tisztviselői is meghívást kaptak egy-egy ülésre, esetleg csak az adott napirend tárgyalására. A Forradalmi Kormányzótanács ülésein részt vevők száma egyes időszakokban magas volt, különösen, ha figyelembe vesszük az esetenként meghívottakat is. Megfigyelhetően törekedtek is a létszám mérséklésére, egyrészt, hogy a döntések előkészítését, a megbeszéléseket tárgyszerűbbé tegyék, másrészt nyilván átlátták, hogy egy kisebb létszámú testület operatívabban tud eljárni. Már az első ülésen említés történik a Kormányzótanács öttagú direktóriumáról, melynek Kun Béla, Landler Jenő, Vágó Béla, Pogány József és Kunfi Zsigmond volt a tagja. Ez a Kormányzótanács szűkebb körű politikai irányító testülete volt. Fontosságát jelzi, hogy Kun Béla Leninhez intézett március 27-i táviratában a hatalom jellegéről szólva mint biztosítékot említette az öttagú direktóriumot, és jellemezte tagjait.

14 A direktórium tevékenységéről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk. 1 2 A választásról lásd részletesen: Pl Arch. 600. f. 2/2. ó'. e. 13 Tanácsköztársaság, 1919. június 27. 14 Budapest—Moszkva. Szovjet-Oroszország és Magyarországi Tanácsköztársaság kapcsolatai táviratok tükrében. Bp. 1979. 31-32. o.