Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
agitálására mód lenne. Ebbe a javaslatba valamennyien megnyugodtak volna, ellenben Böhm nemigen volt hajlandó a mi álláspontunkra helyezkedni, így tehát csiszolatlan formában terjeszti elő ezt a kérdést. Felmerült az a gondolat is, hogy maradjon meg Böhm a szocializálásnál és bizonyos mértékben fejtsen ki tevékenységet a hadügynél. Dönteni kell, hogy a tegnapi megállapodásnál maradjunk-e a Böhm esetre nézve, vagy a mai tárgyalás eredményét fogadjuk el Kun Bélával és öttagú direktóriummal. Böhm: A Hadügyi Népbiztosságot semmi körülmények között nem vállalhatom. Teljesen informálva vagyok a mai eseményekről. Az inzultus nem véletlen volt. Nem becsüli túl a mai eseményeket, de lehetetlen, hogy az ügyeket olyan ember vezesse, akinek tartania kell, hogy rendeleteit nem hajtják végre. Itt egy bizonyos bizalmatlanság áll fenn, el kell követni mindent, hogy ez a bizalmatlanság megszűnjön. Olyan ember kell, akiben mindenki megbízik, hogy a Vörös Hadsereget meg fogja szervezni. Minden helyen megteszi a kötelességét, de ezt nem vállalhatja el. Kun: Nem tehetek róla, a következő érzésem van: én délután vállaltam a Hadügyi Népbiztosságot, mert a forradalom érdekében mindent vállalok, de úgy látszik, mintha engem lehetetlen helyzetbe akarnának kergetni. Most én vegyem át a proletárdiktatúra minden ódiumát, minden terhét? Mintha büntetve lennék azért, mert én kezdtem meg ezt a mozgalmat. Ettől az érzéstől nem tud szabadulni, azért kéri Böhmöt, vegyen magára még egyszer annyi terhet és jöjjön be ebbe a kollégiumba. Hangsúlyozza, hogy soha szívesebb összműködés nem lehetett, mint köztük lesz. Gúnynak kell venni, hogy azt mondják, hogy benne mindenki megbízik. Vállalja Böhm elvtárs is ezt az ódiumot. Lehetetlennek tartja, hogy a hadügy kérdése Böhm elvtárs nélkül megoldódjék. Az új hadsereg organizálásának munkája csak Böhm elvtárssal lehetséges. Böhm: Borzasztóan sajnálja, hogy ilyen térre terelődik a vita, hogy Kunnak olyan érzése van, hogy lehetetlen helyzetbe akarjuk őt kergetni. Ilyen mederben nem szabad vitatkozni. Abban a pillanatban, mikor oda szegődtem a proletárdiktatúra mellé, akkor nekem ezt az ügyet kell szolgálnom, és mindenki gazfickó, aki ezt a munkát meg akarná nehezíteni. Én ugyanúgy érzem a felelősséget a volt szocialista párt részéről, mint Kun a volt kommunista párt részéről. Én vettem fel a javaslatba, hogy nincs más út, mint a proletárdiktatúra. De nem lehet bemenni oda, mikor a katonák egy része bizalmatlan velem szemben. A katonák minden egyes parancsot bizalmatlansággal néznének. A katonaságnál nincs más, mint parancs és teljesítés. Kell valakinek lenni, aki a legteljesebb mértékben bírja a katonatömegek bizalmát. Igenis, Kun elvtárs, ön bírja a legteljesebb bizalmat. Az ügy érdekében nem akarok oda menni. Bokányi: Ha Kun azt mondja, hogy ő nem hiszi el, hogy van benne bizalom, azt nem vehetjük .. . c Böhmnek tudnia kell, hogy nem az egész c Eredetiben így.