Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

ges, mint a májusi válság idején, feladta a harcot. A Kormányzótanács át­adta a helyét az antanthatalmak számára is elfogadhatónak tartott szak­szervezeti kormánynak. 44 ülésről mar?H fenn jegyzőkönyv, ezek szerint összesen 514 napi­rendi pontot tárgya k meg. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanannyi problé­mával foglalkoztak, nivel egy-egy kérdés többször is napirendre került. Meg kell jegyezni, hogy az 514 napirenden kívül további 18 napirendi szintű kérdésről csak a gyorsírói, részletes jegyzőkönyvben történik emlí­tés. A március 24-i ülés jegyzőkönyvének kivonatos volta miatt 16 napi­rend tárgyáról nincs tudomásunk. Egyes ülésekről nem készült jegyző­könyv, ezeken — tudomásunk szerint — csak egy-egy napirendet tárgyaltak. Az 514 napirend (+ az említett 18 napirendi szintű kérdés) közel egy­harmada (183) különböző rendeletekkel kapcsolatos. A rendeletek megtár­gyalása azonban az esetek jó részében nem elsősorban szakszerűségi szem­pontból történt. Többnyire széles körű vitára adott alkalmat, ami rávilágí­tott a népbiztosok szocializmusfelfogására is. A napirendek sokasága önmagában is jelzi, hogy az egyébként is több­irányúan elfoglalt népbiztosoknak és népbiztosságoknak rendkívül intenzív munkát kellett végezniük. Nem egy esetben előfordult, hogy az adott ülés végére már újjászövegezett formában mutatták be ismét a rendeletterveze­tet. A nagy megterhelés ellenére a Kormányzótanács rendeletei jogszabály­szerkesztési szempontból is kifogástalanok, világosak; ezek és általában a Kormányzótanács döntései jól szolgálták a proletárdiktatúra érdekeit. 3. A Forradalmi Kormányzótanács szervezeti kérdései A Forradalmi Kormányzótanács mint testület az elnökből, a népbiz­tosságok vezetőiből, azaz a népbiztosokból és helyetteseikből tevődött össze. Március 21-én a következő népbiztosságok kezdték meg működésü­ket: Belügyi Népbiztosság, Földmívelésűgyi Népbiztosság, Pénzügyi Népbiz­tosság, Közoktatásügyi Népbiztosság, Munkaügyi Népbiztosság, Külügyi Népbiztosság, Közélelmezési Népbiztosság, Kereskedelemügyi Népbiztosság, Hadügyi Népbiztosság, Igazságügyi Népbiztosság, Szocializálási Népbiztos­ság, Német Népbiztosság, Ruszin Népbiztosság. Ezekhez járult a Forra­dalmi Kormányzótanács Elnöksége. 11 A népbiztoson kívül egy helyettessel képviseltette magát a Kormányzótanácsban a Belügyi, a Pénzügyi, Közellá­tásügyi, a Munkaügyi, a Külügyi, az Igazságügyi, Közélelmezési és a Köz­oktatásügyi Népbiztosság; két helyettessel vett részt a Kereskedelemügyi, Hadügyi és a Szocializálási Népbiztosság; a Földmívelésűgyi Népbiztosságot négy főből álló kollégium irányította, s valamennyien tagjai voltak a Kor­mányzótanácsnak, így összesen 29 tagja volt a testületnek. 11 A március 21-én, az egyesülés alkalmával felvett jegyzőkönyvben nem szerepelt a nép­biztosságok között a Szocializálási és a Német Népbiztosság. A március 22-i Vörös Újság azonban már a módosított kormánylistát közölte, összeállításunkban ezt vettük alapul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom