Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Bevezetés
ges, mint a májusi válság idején, feladta a harcot. A Kormányzótanács átadta a helyét az antanthatalmak számára is elfogadhatónak tartott szakszervezeti kormánynak. 44 ülésről mar?H fenn jegyzőkönyv, ezek szerint összesen 514 napirendi pontot tárgya k meg. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanannyi problémával foglalkoztak, nivel egy-egy kérdés többször is napirendre került. Meg kell jegyezni, hogy az 514 napirenden kívül további 18 napirendi szintű kérdésről csak a gyorsírói, részletes jegyzőkönyvben történik említés. A március 24-i ülés jegyzőkönyvének kivonatos volta miatt 16 napirend tárgyáról nincs tudomásunk. Egyes ülésekről nem készült jegyzőkönyv, ezeken — tudomásunk szerint — csak egy-egy napirendet tárgyaltak. Az 514 napirend (+ az említett 18 napirendi szintű kérdés) közel egyharmada (183) különböző rendeletekkel kapcsolatos. A rendeletek megtárgyalása azonban az esetek jó részében nem elsősorban szakszerűségi szempontból történt. Többnyire széles körű vitára adott alkalmat, ami rávilágított a népbiztosok szocializmusfelfogására is. A napirendek sokasága önmagában is jelzi, hogy az egyébként is többirányúan elfoglalt népbiztosoknak és népbiztosságoknak rendkívül intenzív munkát kellett végezniük. Nem egy esetben előfordult, hogy az adott ülés végére már újjászövegezett formában mutatták be ismét a rendelettervezetet. A nagy megterhelés ellenére a Kormányzótanács rendeletei jogszabályszerkesztési szempontból is kifogástalanok, világosak; ezek és általában a Kormányzótanács döntései jól szolgálták a proletárdiktatúra érdekeit. 3. A Forradalmi Kormányzótanács szervezeti kérdései A Forradalmi Kormányzótanács mint testület az elnökből, a népbiztosságok vezetőiből, azaz a népbiztosokból és helyetteseikből tevődött össze. Március 21-én a következő népbiztosságok kezdték meg működésüket: Belügyi Népbiztosság, Földmívelésűgyi Népbiztosság, Pénzügyi Népbiztosság, Közoktatásügyi Népbiztosság, Munkaügyi Népbiztosság, Külügyi Népbiztosság, Közélelmezési Népbiztosság, Kereskedelemügyi Népbiztosság, Hadügyi Népbiztosság, Igazságügyi Népbiztosság, Szocializálási Népbiztosság, Német Népbiztosság, Ruszin Népbiztosság. Ezekhez járult a Forradalmi Kormányzótanács Elnöksége. 11 A népbiztoson kívül egy helyettessel képviseltette magát a Kormányzótanácsban a Belügyi, a Pénzügyi, Közellátásügyi, a Munkaügyi, a Külügyi, az Igazságügyi, Közélelmezési és a Közoktatásügyi Népbiztosság; két helyettessel vett részt a Kereskedelemügyi, Hadügyi és a Szocializálási Népbiztosság; a Földmívelésűgyi Népbiztosságot négy főből álló kollégium irányította, s valamennyien tagjai voltak a Kormányzótanácsnak, így összesen 29 tagja volt a testületnek. 11 A március 21-én, az egyesülés alkalmával felvett jegyzőkönyvben nem szerepelt a népbiztosságok között a Szocializálási és a Német Népbiztosság. A március 22-i Vörös Újság azonban már a módosított kormánylistát közölte, összeállításunkban ezt vettük alapul.
