Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Szántó: A munkanélküli-segély felemelése amúgy is veszélyezteti a Vörös Hadsereget. Úgy, hogy felmerül az az idea, hogy le kell szállítani vagy megszüntetni a munkanélküli-segélyt, hogy erősítsük az embereket, hogy lépjenek be. Egyébként ez a kérdés majd napirendre kerül, mert az emberek a megállapított dotációval nem akarnak belépni. Bokányi: Ellenzi a napirendről való levételt, mert két hét múlva megszűnik a segély és a munkások tudják, hogy tovább nem kapják, ezt nem remélhetik. Nem lehet okot adni arra, hogy a mezőgazdasági munkások közé elégedetlenséget vigyünk, amint az ipari munkásoknak sem adhatunk arra okot, hogy elégedetlenek legyenek. Mozgalmunk vidéki gerincét tennők tönkre ezzel. Látom, hogy itt nagyon komoly dologról van szó. Legalább 70 küldöttség keresett fel és 18 távirat jött erről. Tudják, hogy számukra is megadatott, csak megvontuk később. Szántó: Ha megadjuk a munkanélküli-segélyt, lehetetlenné tesszük a Vörös Hadsereget. Kérem nem elvetni, hanem a Pogány javaslatával együtt tárgyaljuk. (Egy órával később tárgyalni fogjuk.) 2. Bokányi: Elfogadtuk a munkásbiztosítási rendelet végrehajtását. Ezen rendelet kibocsátása esetén fontos, hogy megfelelő szakférfiak bevonásával és megfelelő utasításokkal kibővíttessék. (A Kormányzótanács hozzájárul.) 3. [Bokányi]: Ezzel logikusan összefügg a gyógyszerek előállításával és feldolgozásával foglalkozó kereskedések, gyógyszeráru-üzletek, vállalatok, üzemek köztulajdonná nyilvánítása. Ezenkívül a rokonsági b biztosítással függ össze az, hogy köztulajdonba veszünk minden olyan intézményt stb., mely az anya- és gyermekvédelem, a közjótékonyság, a hadi gondozás céljait szolgálja. 0 Kun Béla: Azon okokból, amelyekből Bokányi kívánja, kéri az elvetését. Ilyen huszáros módon nem szabad felvetni a kérdést. Nekünk nem a szociálpolitikai feladat az első. Az első a kapitalizmussal való szakítást elvégezni, azután jönnek a többiek. Most felzavarjuk a kérdést, anélkül, hogy meg tudnánk oldani. Nem tudunk majd élni az élőktől d és követelőzőktől. Hagyjuk ezt a kérdést akkorra, amikor kiépítettük a szovjetet egységesen, és akkor oldjuk meg ezeket a kérdéseket. b Eredetiben így, feltehetőleg: rokkantsági. c Ez után új sorban a következő, zárójelbe tett szöveg olvasható. Jde egy megjegyzés van iktatva: Egészen jó akarattal van irántunk; lemásoltam, mert a 120-ason kívül, amit beadtunk Kalmárnak, Garbainak, még csak egy példány van Juliskánál, a 84-es." A szöveg feltehetőleg a gyorsíró megjegyzése volt a sztenogramban, ami már a gépíró számára sem volt érthető, erre utal az idézet első mondata. Juliska feltehetőleg Fésűs Júlia a Kormányzótanács Elnökségének díjnoka. A megjegyzés után külön sorban a következő szöveg olvasható: „1919. április 18. reggel 9 óra 50 perckor." Ez a sztenogram áttételénél tévesen került a szöveg közé. Az elírás abból adódhatott, hogy a füzetben több tanácskozás jegyzőkönyvét is rögzítették, és többen is gyorsírtak. A jegyzőkönyvvezetők először a füzet lapjainak csak az egyik oldalára jegyeztek, majd ha a füzet betelt, felhasználták az üresen maradt oldalakat is. A sztenogramot valószínűleg később tették át. Az, hogy a közbeiktatott megjegyzés nem az április 18-i tanácskozást rögzíti, a szerkesztett jegyzőkönyvből kétséget kizáróan megállapítható. d Eredetiben így. Feltehetőleg elírás, helyesen: élősködőktől.