Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Fiedler Rezső helyettes munkaügyi és népjóléti népbiztos szerint fegyelmezett karhatalmat kell létesíteni. Az egész lakásügyi akciót a munkaügyi reszortba kell besorozni. Kun Béla a tárgyalások rendszerességének fontosságára mutat rá; véleménye szerint a Kormányzótanácsnak határozni kell először a lakáshivatal dolgában, tárgyalnia kell külön a választások kiírásának kérdéséről, kell tárgyalni a hadikölcsön annullálásának a kérdését és a hadsereg kérdését. Böhm Vilmos szocializálási népbiztos a nagykereskedelem szocializálásának a kérdését akarja letárgyalni. Lukács György helyettes közoktatásügyi népbiztos javasolja, hogy a Kormányzótanács elé javaslatok és előterjesztések csak úgy kerülhessenek, ha azok legalább 12 órával előbb szétosztatnak a népbiztosok között. (A javaslat dolgában előzően már hozatott határozat.)

7 Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos, Varga Jenő pénzügyi, Rónai Zoltán igazságügyi és Landler Jenő belügyi népbiztosok felszólalása után a Kormányzótanács elvileg hozzájárul ahhoz, hogy a lakásépítés és lakáselosztás ügye egyelőre a Szocializáló Népbiztosságnál marad.

8 5 Kun Béla külügyi népbiztos felolvassa Dienes fővárosi megbízottnak hozzá intézett levelét, mely szerint Vincze Sándor és Preusz Mór fővárosi megbízottak bejelentették lemondásukat. A Kormányzótanács megbízza Landler Jenő belügyi népbiztost, hogy másnap tárgyaljon a fővárosi megbízottakkal.

9 7 Lásd a 3. sz. jegyzőkönyv (március 25.) 31. pontját. 8 Lásd a 4/a sz. jegyzőkönyv (március 27.) 10. jegyzetét. 9 A Fővárosi Népbiztosság március 21-től április 15-ig, a Budapesti Forradalmi Központi Munkás- és Katonatanács elnökségének megválasztásáig irányította a főváros ügyeit A három fővárosi megbízott közül kettő eredetileg szociáldemokrata, egy pedig kommunista volt. Részben ebből fakadóan nézeteltérések támadtak közöttük, ez vezetett a két szociáldemokrata lemondásához. Landler Jenő tárgyalása nyomán azonban átmenetileg lehetővé vált együttműködésük. A kérdés rendezésére az április 7-én megtartott tanácsválasztások kapcsán került sor. Lásd még a 13. sz. jegyzőkönyv (április 12.) 16. pontját. Dienes László könyvtáros Szabó Ervin köréhez tartozott, részt vett az antimüitarista mozgalomban. 1918-ban belépett a KMP-be. 1919 januárjától a Fővárosi Könyvtár igazgatója. A Tanácsköztársaság idején a Fővárosi Népbiztosság egyik vezetője, felügyelete alá tartoztak a személyzeti, kulturális és az oktatási ügyek. Áprilistól a könyvtárügyek országos vezetője. Tagja volt a Budapesti Központi Munkástanácsnak. Vincze Sándor újságíró, a kolozsvári MSZDP szervezet egyik vezetője, 1918 végén Erdély helyettes kormánybiztosa. A Tanácsköztársaság idején a Fővárosi Népbiztosság egyik vezetője, felügyelete alá tartozott az elnöki, építési, közlekedési és a közegészségügyi osztályok munkájának ellenőrzése. Tagja volt az egyesült párt titkárságának. Preusz Mór nyomdász, 1905-tó'l a kassai szociáldemokrata mozgalomban tevékenykedett,