Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)
Jegyzőkönyvek
Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos felhatalmazást kér, saját hatáskörében megfelelő szakférfiak bevonásával az elfogadott munkásbiztosítási rendeletnek végrehajtási rendelete kidolgozására. A Kormányzótanács a felhatalmazást megadja. 3 3. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos kéri, hogy a gyógyszerek előállításával, feldolgozásával foglalkozó minden gyógyszerárukereskedés, vállalat, üzem, köztulajdonná nyilváníttassék. Indítványozza továbbá, hogy köztulajdonba vétessék minden olyan intézmény, amely az anya- és gyermekvédelem, közjótékonyság, hadigondozás céljait szolgálja. Kun Béla külügyi népbiztos ellenzi az indítványokat. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos felszólalása után Böhm Vilmos szocializáló népbiztos ugyancsak lassúbb tempót ajánl. A rendelettervezetnek a népbiztosok között való szétosztását kéri és azt, hogy a népbiztosság ideiglenes tiltó leltári rendelkezést adjon ki. 4 4. Weltner Jakab szerkesztő a Kormányzótanács engedelmét kéri, hogy aktuális ügyekről előterjesztést tehessen. Rámutat a közélelmezés súlyosságára és arra, hogy a lehetetlen intézkedések mellett Budapestnek nem lesz majd élelmiszere. Anarchia van a lakásügyekben is. Katonák büntetlenül rendeznek szállodákban házkutatásokat. A meg nem másítható rendeletek tömege nagy káoszt okoz. A hadiözvegyek segélyezésének felemelését nem szabad halogatni. A hadseregben dezorganizáció van. A vidéki munkástanácsok a főváros élelmezésén nem dolgoznak. 5 Varga Jenő pénzügyi népbiztos az egyre szaporodó munkabér-követelésekkel velejáró nehézségeket teszi szóvá. Kun Béla külügyi népbiztos a legjogosabbnak tartja a tanácsok létesítését. Javasolja, hogy a lakáshivatalt a Népjóléti Népbiztossághoz utalják és kérdése ismételten napirendre került. A Népgazdasági Tanács 27. NT sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. június 4.) végül úgy intézkedett, hogy a 18-45 év közötti férfiak közül csak azok kaphatnak munkanélküli-segélyt, akik katonai szolgalatra alkalmatlannak bizonyultak. Ezt bizonyos fokig módosította a Népgazdásági Tanács 30. NT sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. június 6.), mely kimondta, hogy azok is kaphatnak munkanélküli-segélyt, akik önhibájukon kívül nem vonultak be. 3 Lásd az 5. sz. jegyzőkönyv (március 28.) 15. pontját és 13. jegyzetét 4 A gyógyszertárak, gyógyszergyárak és -üzemek köztulajdonba vételét a Forradalmi Kormányzótanács XLVII. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 9.) mondta ki. Az anya- és gyermekvédelem, közjótékonyság vagy a hadigondozás célját szolgáló intézmények köztulajdonba vételéről a Forradalmi Kormányzótanács LX. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 17.) intézkedett. E rendelkezéseket a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság több rendelete kiegészítette. 'Weltner felszólalása és a nyomában megindult vita a Forradalmi Kormányzótanácson belüli ellentétek első megnyilvánulása volt.