Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos felhatalmazást kér, saját hatáskörében megfelelő szakférfiak bevonásával az elfogadott munkás­biztosítási rendeletnek végrehajtási rendelete kidolgozására. A Kormányzótanács a felhatalmazást meg­adja. 3 3. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos kéri, hogy a gyógy­szerek előállításával, feldolgozásával foglalkozó minden gyógyszeráru­kereskedés, vállalat, üzem, köztulajdonná nyilváníttassék. Indítványozza továbbá, hogy köztulajdonba vétessék minden olyan intézmény, amely az anya- és gyermekvédelem, közjótékonyság, hadigondozás céljait szolgálja. Kun Béla külügyi népbiztos ellenzi az indítványokat. Bokányi Dezső munkaügyi és népjóléti népbiztos felszólalása után Böhm Vilmos szocializáló népbiztos ugyancsak lassúbb tempót ajánl. A rendelettervezetnek a népbiztosok között való szétosztását kéri és azt, hogy a népbiztosság ideiglenes tiltó leltári rendelkezést adjon ki. 4 4. Weltner Jakab szerkesztő a Kormányzótanács engedelmét kéri, hogy aktuális ügyekről előterjesztést tehessen. Rámutat a közélelmezés súlyossá­gára és arra, hogy a lehetetlen intézkedések mellett Budapestnek nem lesz majd élelmiszere. Anarchia van a lakásügyekben is. Katonák büntetlenül rendeznek szállodákban házkutatásokat. A meg nem másítható rendeletek tömege nagy káoszt okoz. A hadiözvegyek segélyezésének felemelését nem szabad halogatni. A hadseregben dezorganizáció van. A vidéki munkástaná­csok a főváros élelmezésén nem dolgoznak. 5 Varga Jenő pénzügyi népbiztos az egyre szaporodó munkabér-követe­lésekkel velejáró nehézségeket teszi szóvá. Kun Béla külügyi népbiztos a legjogosabbnak tartja a tanácsok létesí­tését. Javasolja, hogy a lakáshivatalt a Népjóléti Népbiztossághoz utalják és kérdése ismételten napirendre került. A Népgazdasági Tanács 27. NT sz. rendelete (Tanácsköztár­saság, 1919. június 4.) végül úgy intézkedett, hogy a 18-45 év közötti férfiak közül csak azok kaphatnak munkanélküli-segélyt, akik katonai szolgalatra alkalmatlannak bizonyultak. Ezt bizonyos fokig módosította a Népgazdásági Tanács 30. NT sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. június 6.), mely kimondta, hogy azok is kaphatnak munkanélküli-segélyt, akik önhibájukon kívül nem vonul­tak be. 3 Lásd az 5. sz. jegyzőkönyv (március 28.) 15. pontját és 13. jegyzetét 4 A gyógyszertárak, gyógyszergyárak és -üzemek köztulajdonba vételét a Forradalmi Kormányzótanács XLVII. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 9.) mondta ki. Az anya- és gyermekvédelem, közjótékonyság vagy a hadigondozás célját szolgáló intézmények köztulajdonba vételéről a Forradalmi Kormányzótanács LX. sz. rendelete (Tanácsköztársaság, 1919. április 17.) intézkedett. E rendelkezéseket a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság több rendelete kiegészítette. 'Weltner felszólalása és a nyomában megindult vita a Forradalmi Kormányzótanácson belüli ellentétek első megnyilvánulása volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom