Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Bevezetés

ténylegesen kormányozta az országot, éspedig forradalmi módon; több volt mint a jogelődjének tekintett minisztertanács, s a beállott változást a népbiztosok tanácsa elnevezés sem tükrözte volna maradéktalanul. Az első időszakban a Forradalmi Kormányzótanács egyben volt államhatalmi és államigazgatási legfőbb szerv, amely a magyar proletárállamot az országon belül és más országok felé, az ország határain kívül egyetlenként reprezentálta. Szükségszerűen alakult a helyzet így, mivel az országgyűlést még 1918-ban feloszlatták, Károlyi Mihály lemondása után a köztársaság elnöki tisztét pedig nem töltötték be. A Kormányzótanács döntött mindazon kérdésekben, amelyek törvényszintű rendezést kívántak.

5 így többek között az Alkotmányról, a Vörös Hadsereg alakításáról, a munkakényszerről és a munkához való jogról, a szocializálásról, a bank- és pénzjegyek kiadásáról, országos és központi szervek létesítéséről, a forradalmi törvényszékekről. Kegyelmezési kérdésekben államfői jogkört gyakorolt. Kinevezte az országos hatáskörű, s központi szervek vezetőit. Mindezen túl a júniusban tartott pártkongresszusig részben ellátta a párt központi vezetésének feladatait is.

6 Ez egyrészt abból következett, hogy a két párt egyesülésekor nem választottak új pártvezetőséget, másrészt mindkét korábbi párt legkiemelkedőbb vezetői a Kormányzótanács tagjai voltak. A szorosan vett pártügyeket a párttitkárság irányította, illetve a Kormányzótanáccsal közösen tartott megbeszélések töltötték be a pártvezetőség szerepét.

7 A Forradalmi Kormányzótanács legfőbb feladata az első időszakban a március 21-én kivívott proletárhatalom biztosítása volt, amit jogilag az ideiglenes Alkotmány rögzített. Az ideiglenes Alkotmány a Tanácsköztársaság céljának újbóli összegezése mellett a Tanácsok Országos Gyűlésének összehívásáról, jogköréről, a helyi tanácsokról és megválasztásuk módjáról intézkedett. Mindez azonban a Forradalmi Kormányzótanács hatáskörét, jogállását nem érintette, csupán annyiban, hogy feladatává tette a választások lebonyolítását, a szabálytalan választások felülbírálatát, és a tanácsok első ízben történő összehívását. Ennek megfelelően, a Forradalmi Kormányzótanács külön rendelete alapján 1919. április első felében tartották meg a tanácsválasztásokat, ekkor került sor a küldöttek megválasztására a Tanácsok Országos Gyűlésébe is. 5 A Kormányzótanács rendeleteit megkülönböztetésül - miként korábban a törvényeket római számmal jelölték, szemben az arab számmal közölt népbiztossági rendeletekkel A rendeleteket az elsó' napokban a Budapesti Közlönyben, március 27-től pedig a Forradalmi Kormányzótanács hivatalos lapjában, a „Tanácsköztársaság"-ban tették közzé, többségük a napilapokban is megjelent. Az 1919. március 21. és június 30. között kibocsátott rendeletek összegyűjtve is megjelentek: A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeletei. 1-5. füzet Bp. 1919. Ezekhez csatoltan egykorúlag közreadták az 1-3. füzet tartalomjegyzékét és betűrendes tárgymutatóját is. A rendeletek jelentős része az MMTVD 6/A-B kötetében (Bp. 1959) is megtalálható. 6 Lásd e kötet 14. és 23. dokumentumát, valamint a tárgymutató pártügyek címszavát. 'Szántó Béla visszaemlékezése szerint a „Forradalmi Kormányzótanács megalakulása után a két párt vezetősége határozatot hozott, hogy mindkét párt vezetősége feloszlik és a pártgyűlésig a pártvezetőség funkcióit a Forradalmi Kormányzótanács fogja gyakorolni". Pl Arch. 731. f. 24. ő. e. I. köt. 363.1.