Imre Magda: A Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei 1919 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13a. Budapest, 1986)

Jegyzőkönyvek

hogy különösen a négy nyugati vármegyét hagyjuk szabadon és a határvámot toljuk beljebb. Baloghy

3 mindig azt jelentette, hogy ebből a négy vármegyéből úgysem szerezhetünk élelmet Budapestnek, mert kicsempészik. Ezzel a négy vármegyével lehetne megegyezést teremteni. Hamburger: Azt a 25 vagon lisztet, amit Kaposvárról jelentettek, amiről a Közélelmezési Hivatal nem tud, ezt kellene átadni nekik. Dovcsák: Rengeteg sörünk van, nem lehetne-e sört adni nekik? Landler: Fönt voltak délelőtt nálam a vasutasszövetség elnöke és egy képviselő, akik azt jelentették, hogy az ukránoktól most kapnak élelmiszert. Soron kívül való szállítást kértek. Ezt azonnal elrendeltem. Ha egy hétre való fórjuk volna, terjesen, akármelyik pillanatban a bolseviki plattformra helyezkednének. Legalább elvben kellene kimondani, hogy szabadon lehet bevinni Ausztriába élelmiszert. Már maga az, hogy nem uzsoraáron, hanem szabad kereskedelem útján kapják az élelmiszert, ez mindjárt eldöntené a kérdést. Föltétlenül szükségesnek és megengedhetőnek tartom, hogy ilyen megoldást találjunk és ha másra nem, erre a három-négy megyére adjunk fölhatalmazást. Csizmadia: El kell mennem, előadást tartani a Vígszínházba, azért szólalok föl most. Én is igen fontos kérdést akarok bejelenteni. Többször járok a vidéken. Igen hasznosnak látom, ha közülünk többen kimennek a vidékre és személyesen is érintkeznek a néppel. Előfordul, hogy a munkástanácsok, mint Gödöllőn is, megakasztják a termelést, ahelyett, hogy előmozdítanák. Arra nézve, amit Hamburger mondott, hogy azt a lisztet ki lehet szállítani, meg kell mondanom, hogy lisztünk nekünk sincs. A gödöllői munkások kérték a fejadag fölemelését és ezt nem tudjuk megcsinálni. Másutt is hallottam már azt, hogy a munkástanácsok, a direktóriumok, nyakra-főre adnak ki rendeleteket, ellenünk, szándékaink ellen. A mátyásföldi direktórium például kiadott egy rendeletet, hogy akinek 10 000 korona vagyona van, annak egyharmadát halálbüntetés terhe mellett köteles beadni a direktóriumnak. Amikor ez ellen szóltam, azt mondták, hogy én a direktórium ellen lázítok, jött is hozzám három katona és a direktórium elé citáltak, le nem tartóztattak, hanem Mosolygó és Mikulik

4 elé kísértek. Meg kell magyarázni, hogy nincs joguk ilyenhez. Általános rendeletet kell kiadni, hogy a Kormányzótanács tagja rendelkezhessék és ne a direktóriumok. A házelkobzási rendeletben az, hogy a munkásoktól nem veszik el, óriási megnyugvást keltett. De a helyi szovjeteknek respektálniuk kell az í 3 Baloghy Ernő a Berinkey-kormány közélelmezési minisztere volt. 4 Mosolygó Antal kocsifényezó' munkás, a szindikalista mozgalom szervezőjeként kapcsolatban állt Szabó Ervinnel. A háború alatt a mátyásföldi repülőgépgyár főbizalmijává választották, az antimilitarista mozgalom egyik vezetője lett. A KMP alapító tagja. A Tanácsköztársaság idején a Budapesti Központi Munkás- és Katonatanács tagja, a mátyásföldi repülőgépgyár politikai biztosa, a gödöllői járási direktórium elnöke, később a Szövetséges Központi Intéző Bizottság tagjává választotta. Mikulik József vas- és fémesztergályos munkás. Az első világháború idején a fronton antimüitarista felvilágosító munkát végzett. Később a Weiss Manfréd lőszergyár főbizalmijává választották. A KMP egyik alapítója, s tagja az első Központi Bizottságnak. A Tanácsköztársaság idején a salgótarjáni, majd a gödöllői, később a monori járás, továbbá Cegléd és Nagykőrös politikai biztosa volt.