Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
Károly: Fejér vm. II. 689. — Kivonat: Gutheil: Veszprém 312. 56. sz. (1294.) — Az említés: Károly: Fejér vm. II. 692. Az 1291-ben kezdődött per feltehetően 1292 elején került vizsgálati stádiumba. A keltezési hely sem mond ellene ennek a feltételezésnek. 3855. 1292. — Guge fia: Miklós kérésére átírja és megerősíti IV. László 1274. aug. 2-i pátensét (2520. jan. 10. sz.) a kérelmező örökbefogadtatásának engedélyezéséről és a turóci konvent 1278-i Buda. privilégiumát arról, hogy Turuch-i Pyuk fia: Suuch őt fiává fogadta. Eredetije a Velics család lehotkai levéltárában volt. (DF 273 691.) Sborník muz. slov. spol. XXVII—XXVIII. (1933—1934), melléklet 59. Az oklevél szövege: Nos Andréas Dei gratia rex Hungarie memorie com[mendantes] significamus, quibus expedit universis, quod Nicolaus filius [Gu]ge ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis patentes litteras domini regis Ladislai patruelis fratris nostri karissimi super eo, quod Suuch filius Pyuk de Turuch ipsum in filium recepisset adoptivum. Quarum tenor talis est: (Következik IV. László 1274. aug. 2-i pátense, lásd a 2520. sz.) Presentavit etiam idem Nicolaus litteras privilegiales prepositi et conventus Virginis gloriose de Turuch super eo, quod prefatus Suuch in extremis sue vite memoratum Nicolaum filium Guge similiter receperit in filium adoptivum, petens itaque idem Nicolaus a nobis cum instantia, ut tam litteras patentes eiusdem domini regis Ladislai quam etiam predictas litteras privilegiales eorundem prepositi et conventus ratas habere et nostris litteris patentibus de benignitate regia dignaremur confirmare. Quarum quidem litterarum privilegialium ipsorum prepositi et conventus talis est tenor: Nos Ladislaus divina providentia prepositus monasterii Virginis gloriose totusque conventus eiusdem monasterii de Turuch ordinis Premonstratensis dyocesis Strigoniensis universis, quibus expedit et présentes ostenderint, significamus memorie commendantes, quod cum nobilis vir comes Suuch divina vocatione iaceret in ergastulo carnis, licet eger corpore ratione tamen sanus, nobis per suum fidelem supplicasset petens et rogans nos diligenter, ut mitteremus ex nobis virum ydoneum, coram quo idem comes Suuch filius Pyuk suum conderet testamentum. Nos igitur iustis petitionibus ipsius inclinati misimus duos presbiteros ex nobis viros nobiles ac ydoneos bone fame, coram quibus idem comes Suuch presentibus et consentientibus ac permittentibus Guge, Ehelleo et Weylych fratribus suis uterinis ac aliis cognatis suis et consaguineis universis oraculo vive vocis tale condidit testamentum, quod omnes possessiones suas tam in Turuch quam in Scepus existentes dédit, contulit et legavit Nicolao filio Guge filio suo adoptivo, prout antea adhuc vivente de permissione et consensu domini regis cum litteris ipsius domini regis evidentibus eidem dinoscebatur contulisse et ipsum Nicolaum in filium sibi récépissé adoptivum, eidem Nicolao et per eum suis heredibus heredumque suorum successoribus iure perpetuo et per quempiam irrevocabiliter possidend[as] tali modo, quod donec Dominus karissimam consortem suam in hoc seculo conservaret, idem Nicolaus tamquam matrem propriam in ipsis possessionibus suis honeste pertractaret et adservaret. Quia idem comes Suuch heredum fuerit solatio destitutus et sí eadem domina vellet maritari, ex tune idem Nicolaus quartam partém bonorum ipsius comitis Suuch eidem domine daret plene et intègre et sic quocumque vellet, eadem domina se transferret et idem Nicolaus sibi honestum conductum prebere teneretur. Itaque faciens et constituens executorem sui talis testamenti dominum Ladislaum regem dominum suum naturalem rogans ipsum et petens, ut formam sui testamenti illesam conservaret, ratam habendo et acceptam et per quempiam non permitteret violari. Dátum anno Domini M 0 CC° septuagesimo octavo. Nos igitur iustis petitionibus prefati Nicolai filii Guge favorabiliter inclinati tam predictas litteras patentes eiusdem domini régis Ladislai quam litteras privilegiales prefatorum prepositi et
