Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
1291. dec. 10. 1291. dec. 12. (1291.) dec. 30. Esztergom. omnia dictus Ladislaus dux oraculo vive vocis nobis recitavit. Ceterum cum propulsandis iniuriis regni nostri contra ducem Austrie exercitum movissemus et cum eodem exercitu ante civitatem Vienensem venissemus, prefatus comes Paulus cum baronibus et regni nostri nobilibus se fortune casibus pro fidelitate nobis débita submittendo prope ipsam civitatem ut miles strenuus gloriose dimicavit, quendam Theotonicum militem cum lancea de suo dextrario deponendo, ubi equs(!) suus aptus ad pugnandum in acie per partém adversam extitit interfectus, que omnia ipsum id fecisse iidem barones et nobiles regni nostri nobis recitarunt. Pro quibus quidem omnibus fidelitatibus ipsorum comitis Pauli et Serephel sic laudabiliter exhibitis et inpensis petitionem eorumdem in hac parte admisimus cum favore predictum privilégium Ladislai regis fratris nostri non abrasum, non cancellatum, nec in aliqua sui parte vitiatum ratum habentes et acceptum de verbo ad verbum presentibus insertum auctoritate presentium duximus confirmandum duplicis sigilli nostri munimine roborando. Dátum per manus discreti viri magistri Theodori prepositi Albensis ecclesie, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini millesimo ducentesimo nonagesimo primo, regni autem nostri anno secundo, sexto Idus a Decembris. Sept alápontozva és kihúzva. 3841. — Péter nagyszombati bíró (villicus de Tyraa) és testvére: Pál polgár kérésére átírja és megerősíti IV. László 1278-i privilégiumát (2919. sz.) Bab föld adományozásának testvérük: Konrád egykori nagyszombati bíró (iudex) által kért megerősítéséről. — D. p. m. discr. viri mag. Theodori Albensis eccl. prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° CC° nonagesimo primo, quarto Id. Dec, r. aut. n. a. secundo. Eredetije — az Apponyi okit. és Szentpétery kézirata szerint — az Apponyi család hőgyészi levéltárában volt, de a második világháború után a levéltár megmaradt darabjaival nem került a Tolna megyei Levéltárba. Apponyi okit. I. 20. 3842. —, minthogy Imre fiai: Sydo (dictus) Mihály, Benedek és Imre az Ausztria hercege ellen viselt hadjáratban, amikor őket egyes bárók csapatában Bécs vára alá küldte, Bécs kapuja előtt hősiesen harcoltak, megsebesültek és rokonuk (fráter) Pál fia: Pál el is esett, kérésükre átírja és megerősíti IV. László 1284. jan. 12-i privilégiumát (3284. sz.) és 1289. nov. 9-i pátens oklevelét (3537. sz.) Wos és Zelebyg falvak ügyében. — D. p. m. discr. viri mag. Teodori prepositi eccl. Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° CC° nonagesimo primo, r. aut. n. a. secundo, pridie Id. Dec. Eredeti: 48,7 x 37,2 cm. Díszes kezdő A. Függőpecsét zsinórja. DL 40204. (Múz. Törzsanyag.) Kubinyi I. 147., Wenzel X. 21. 3843. — megparancsolja az esztergomi keresztesek konventjének, hogy az általa és elődei által az esztergomi káptalannak adott kiváltságokról szóló privilégiumokat a káptalan részére írja át. — D. Strigonii, die dominico ante diem Strennarum. Átírta: az esztergomi keresztesek konventje 1292. jan. 4. (Esztergomi káptalan magánlt. Lad. 41. f. 3. n. 5. — DF 237226.) Magyar Sion III. (1865) 772., Codex Strig. II. 178., Mon. eccl. Strig. II. 303. Az év az átíró oklevél alapján állapítható meg. 3844.
