Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
1291. (júl. 23. után.) a nobis cum instantia, ut ipsum privilégium ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (Következik II. András király 1220-i privilégiuma, lásd Turul 1928. évf. 124.) Nos itaque iustis et legitimis petitionibus ipsius magistri Gregorii favorabiliter inclinati predictum privilégium Andrée regis avi nostri karissimi non cancellatum, non abrasum, nec in aliqua sui parte vitiatum approbantes, ratificantes de verbo ad verbum presentibus insertum auctoritate presentium duximus confirmandum. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem présentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Theodorii Albensis ecclesie prepositi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini M° CC° nonagesimo primo, regni autem nostri anno secundo. Ez a szó tollban maradt. 3766. — Deuecher-i Eymich fia: Márton comes kérésére, valamint az Albert osztrák és stájer herceg ellen indított hadjáratban vére hullásával tett hűséges szolgálataiért és unokatestvérének, Emin fiának: Jula-nak Bécs alatt történt elestéért átírja és megerősíti IV. László 1274. júl. 22-i privilégiumát (2517. sz.) a Veszprém megyei Kohar nevű királynéi föld adományozásáról. Eredetije — az 1944-i mikrofilmezéskor — a Pálffy család senioratusi levéltárában volt. Fasc. XXVII. n. 231. (DF 254696.) Az oklevél szövege: Andréas Dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, .Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presens scriptum inspecturis salutem in salutis largitore. Ad universorum notitiam tenoré presentium harum serié volumus pervenire, quod comes Martinus filius Eymich de Deuecher ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis privilégium regis Ladizlai karissimi fratris nostri patruelis super facto collationis cuiusdam terre reginalis Kohar vocate in comitatu Wesprimiensi existentis sibi per eundem regem Ladizlaum facte confectum petens a nobis cum instantia, ut ipsum privilégium ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (Következik IV. László 1274. júl. 22-i privilégiuma, lásd a 2517. sz.) Nos itaque consideratis fidelitatibus et servitiorum meritis ipsius comitis Martini, que nobis in expeditione nostra, quam contra dominum Albertum ducem Austrie et Stirie habebamus, cum sui sanguinis effusione exhibuit et inpendit et specialiter mortem Jule filii Emin patruelis fratris eiusdem sub castro civitatis Wienne in eadem expeditione nostra pro fidelitate nobis inpensa interempti in memóriám nostre maiestatis revocantes, collationem predicte terre sibi per ipsum fratrem nostrum facte ratam habuimus et acceptam et ipsum privilégium non cancellatum, non abrasum, nec in aliqua sui parte diminutum de verbo ad verbum presentibus insertum patrocinio nostri privilegii duximus confirmandum, dictam terram sibi et per eum Johanni fratri suo ac filiis Jwle fratris ipsorum perpetuo et pacifice possidendam relinquendo. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem présentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Theodori Albensis ecclesie prepositi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini M° CC° nonagesimo primo, regni autem nostri anno secundo. 3767.
