Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

fejében, miután visszacserélte azt Hodus comestől és fiaitól. Benedicti conf. D. Jaurini in festő B. Átírta: Zágráb város 1291. aug. 11. (Jugoslavenska akademija znanosti i umjetnosti, Zagreb, Diplomata Latina II. 65. — DF 230227.) > a) zágrábi káptalan 1332. márc. 9. (uo. II. 64. — DF 230226.) b) ? XIV. század (oklevélcsonk) (DL 101 618. Batthyány lt. Acta antiqua Alm. 5. lad. 7. n. 196.) Tkalcic: Mon. civ. Zagr. I. 65. — Kivonat: Kerchelich: Not. praelim. 511., Fejér VI. 1. 187. 1. sz., Kukuljevic: Regesta no 1466. Az oklevél keltezésében szereplő Benedek-nap csak a júl. llri lehet, mert az intézkedés alapjául szolgáló jogügyletet a király júl. 8-án hagyta jóvá (3740. sz.). 3742. — János comes fiai: Trebk és János kérésére, továbbá az érsekek, püspökök és nemesek tanácsából átírja és megerősíti V. István 1270-i privilégiumát (2029. sz.) a Somogy megyei Mogorey birtok adományozásáról, amelyet meghagy nekik és újólag nekik adományoz. — D. p. m. discr. viri mag. Theodori prepositi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° CC° nonagesimo primo, r. aut. n. a. primo, quarto Yd. Jul. Eredetije — a Hazai okmt. szerint — az iharosberényi Inkey lt-ban volt. A kezdő A helye üres volt, és a pecsét megmaradt darabján „a király arczától balra egy igen kis veres viaszba nyomott nyolcz szegletű gyűrűpecsét" volt nyomva (I. Károlyé). Hazai okmt. III. 40. 3743. — András mester kérésére átírja és megerősíti IV. László oklevelét (3524. sz.), egyben András mester fiaira: Andrásra, Lászlóra és Dénesre is kiterjeszti azt a kiváltságot, hogy a nádor, az országbíró és a megyés ispánok fölöttük és népeik fölött nem ítélkezhetnek. — D. iuxta pontem Abada, in crastino Margarete virginis a. D. M° CC° nonagesimo primo. Eredeti: 15,7x8,3 cm. Hátlapjára nyomott vörös gyűrűs pecsét darabja. DL 91 134. (Festetics lt. Miscellanea 8.) Hazai okmt. VIII. 446., Burgenland II. 238. 347. sz. Az oklevél második részének fogalmazásába hiba csúszott, ez azonban az oklevelet nem teszi gyanússá. 3744. — Herbordus comest, továbbá Olivér comes fiait: Miklóst, Gergelyt és Olivért meg rokonaikat érdemeikre való tekintettel megerősíti a királyi őrök Zala megyei Feniesfolua nevű földjének birtokában, amelyet Olivér és Herbordus comesek IV. Lászlótól kaptak adományba a bemutatott privilégium szerint. — D. iuxta pontem Abada, in crastino B. virg. Margarete a. D. M° CC° nonagesimo primo. Eredeti: 21,7 x 7,2 cm. Hátlapon pecsét nyoma. DL 1318. (NRA fasc. 497. n. 5.) Wenzel X. 32., Szentpétery: Oklevélszövegek 60. 3745. — hozzájárul ahhoz, hogy Hoholdus comes fia: István mester, a királyi étekfogók conclarius-a Dedusfolwa nevű örökölt faluját Gozthola-hegyi Feunch (Funch) comesnek, valamint fiainak: Fuldricus mesternek, Imrének, Györgynek és Jánosnak adományozza.