Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
Az oklevél szövege: Nos Andréas Dei gratia rex Vngarie significamus, quibus expedit universis presentium per tenorem, quod Georgius filius Symonis filii Thome dilectus et familiáris noster ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis privilégium domini regis Ladizlai patruelis fratris nostri karissimi confectum super collatione villarum Sowar et Sopotok vocatarum petens cum instantia, ut ipsum privilégium approbare, ratificare nostrisque patentibus litteris de benignitate regia dignaremur confirmare. Cuius tenor talis est: (Következik ÍV. László 1288~i privilégiuma, lásd a 3502. sz.) Nos igitur iustis ac legittimis ipsius magistri Georgii petitionibus favorabiliter inclinati consideratisque fidelitatibus et servitiorum mentis eiusdem, que nobis post adepta regni nostri gubernacula cum omni fervore fidelitatis multipliciter exhibuit et inpendit, diversis se fortune casibus submittendo, predictum privilégium karissimi fratris nostri regis Ladislai non cancellatum, non abolitum, non suspectum, nec in aliqua sui parte vitiatum de verbo ad verbum presentibus insertum approbantes seu ratificantes auctoritate presentium duximus confirmandum. Dátum apud Albam Jule in dominica Exurge, anno Domini M° CC° nonagesimo primo. 3709. — Dénes fia: Dénes comes kérésére, szolgálataira való tekintettel neki adományozza a Zonuk-i vár Lapus nevű birtokát és átírja az erdélyi káptalan k. n. jelentését (Hazai okmt. VI. 361.), amely szerint az iktatás megtörtént. — D. in Alba Transsiluana, in dominica Invocavit a. D. M mo CC mo nonagesimo primo. Átírta: III. András 1292. márc. 27. > esztergomi káptalan 1381. nov. 2. (Arhivele statului jud. Cluj, Bánffy lt. 104. sz. — DF 260683.) Fejér VII. 2.165., Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch 1.166., Hazai okmt. VI. 362., Bánffy okit. 1.26., Documente priv. ist. Rom. C. II. 368. (román ford.) 3710. — bizonyítja, hogy az erdélyi részeken élő nemesek, szászok, székelyek és oláhok részére Gyulafehérvár mellett tartott congregatio-n Ugrin mester panaszt tett, hogy az Olth folyó mellett levő Fogros és Zumbothel nevű birtokait elvették tőle, s bemutatta okleveleit, majd a megtartott vizsgálat során a nemesek, szászok, székelyek és oláhok is igazolták tulajdonjogát, ezért a birtokokat visszaadta neki. — D. apud Albam Jule in dominica Invocavit a. D. M° CC° nonagesimo primo. Eredeti: 15,3 x 8 cm. Hátlapon pecsét nyoma. DL 29 099. (Gyulafehérvári káptalan hiteleshelyi lt. Cista comitatus Albensis Cista II. fasc. 5. n. 4.) Fejér VI. 1.118., Árpádia III. (1838) 26., Teutsch—Firnhaber: Urkundenbuch I. 167., Transilvania IV. (1871) 93., Densuçianu: Documente I. 1. 510., Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 177., Documente priv. ist. Rom. C. II. 509. és 369. (román ford.) — Kivonat: Neugeboren: Tentamen 69. CLXIII. sz., Documenta Valachorum 32., Györffy: A románok 22. 20. sz. 3711. — az Aranas földön lakó Keezd-i székelyek kérésére átírja és megerősíti IV. László 1289. szept. 18-i privilégiumát (3534. sz.), amellyel a Turda-i királyi vár Aranas nevű földjét a Morus és az Aranas folyók között nekik adományozta, egyben felsorolja tartozékait: Felvinch, Eurmenus, Hydusteluk, Medyes, Dumburou, Muhach, Kerchech, Bagyon, Kuend, Turdavar, Chegez, Igrechi, Pordoy, Kerekyghaz, Hory, Wyteluk, Polanteluk, Fyuzeg, Bagach, Lyukyteluk, Zeteteluk, Kuchard, Feligaz, Feuldwar, Ketokluk,
