Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

NÉVMUTATÓ III. ANDRÁS OKLEVELEIHEZ Tartalmazza az egyes oklevelek regesztáiban és a közölt oklevélszövegekben előforduló tulajdonneveket (személy- és helynevek) s az ezekből képzett mellékneveket. Címszóként néhány méltóságnév is szerepel. A számok annak az oklevélnek a sorszámát jelentik a Kritikai Jegyzékben, ahol az illető személy- vagy helynév előfordul. A neveknek az oklevélben olvasható eredeti alakja dűlt betűkkel van szedve. Ha egy személy megjelölése több név segítségével történik, az egyes címszavaknál csak azok a regesztaszámok szerepelnek, amelyekben az élen álló címszó, s nem pedig a megjelölt személy fordul elő. (Pl. „Gutkeled nb. Kozma fia: Kozma" címszó alatt csak a Gutkeled nemzetséghez való tartozást is tartalmazó regeszták számai vannak, ha azonban Kozma személyét keressük, úgy valamennyi előfordulását Kozma címszó alatt találjuk meg.) Többször előforduló személynevek esetében az első helyen levőnél található a név valamennyi variánsa. Egyes személyek esetében a felsorolt regesztaszámok között levő pontosvessző (;) azt jelzi, hogy a többször szereplő azonos név nem feltétlenül jelenti ugyanazt a személyt vagy rangot is. Az ugyanolyan alakú helynév a személynév után következik. A helynevek esetében — amennyiben megállapítható volt — a mai (1985) alak is fel van tüntetve. A mai megyeelnevezés csak akkor van külön megemlítve, ha a megyebeosztás időközben megváltozott, vagy ha az egykori megyenév a mai megyeelnevezésben nincs meg (pl. Torna — ma Borsod-Abaúj-Zemplén — megye). A Névmutatóban egy-egy név valamennyi alakja szerepel, s a variánsokról (más nyelven történt elnevezésekről) utalás történik a főcímszóra. Az utalás akkor is a helynévre magára történik, ha az utalt helyen a helynév melléknévi alakban fordult elő. A v és a w betűk a Névmutatóban egyenértékűek, az y pedig az i-vel, illetve a j-vel egyenértékű. A Névmutatóban alkalmazott rövidítések a következők: A. = Ausztria Cs. = Csehszlovákia f. = folyóvíz fn. = földrajzi név hn. = helynév isp. = ispán /. = Jugoszlávia k. h. = keltezési hely A névmutató elkészítésében közreműködött Judák Margit levéltáros. 1. = lásd m. = megye nb. = nemzetségbeli R. = Románia Sz. = Szovjetunió szn. = személynév vál. = választott — = a megelőző legközelebbi címszó ismétlése