Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
* — privilégiumát, mellyel megerősítette V. István privilégiumát (2285. sz.) Benny Zurduk birtoknak Weyche-i Chepanus-nak történt adományozásáról, említi István alországbíró 1300. máj. 14-i oklevelében. (Hazai okmt. VIII. 405.) 4301. — Miklós szepesi kanonok kérésére átírja és megerősíti 1299. dec. 2-i pátens oklevelét (4281. sz.) Jazurmugy föld ügyében. Eredeti: 44 x 28 cm. Kezdő A helye üres. Függőpecsét darabja. Státny oblastny archív v Levoci, Szepesi káptalan magán lt. Ser. 5. fasc. 3. n. 2. (DF 272372.) Az oklevél szövege: (A)ndreas Dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem in eo, qui est vera salus. Ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod Nycolaus presbiter canonicus ecclesie Beati Martini de Scepes ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis patentes litteras nostras anuleo sigillo nostro consignatas super facto cuiusdam terre Jazurmugy vocate confectas petens a nobis cum instantia, ut ipsas patentes litteras ratas habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius quidem privilegii (!) tenor talis est: (Következik III. András 1299. dec. 2-i oklevele; lásd a 4281. sz.) Nos igitur petitionibus ipsius Nicolai sacerdotis iustis, modestis et legitimis favorabiliter inclinati predictas patentes litteras nostras ratas habentes et acceptas de verbo ad verbum presentibus insertas auctoritate presentium duximus confirmandas. In cuius rei memóriám et perpetuam firmitatem présentes concessimus litteras duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Stephani Albensis ecclesie Transsiluane archidiaconi, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domini M 0 C°C° nonagesimo IX°, regni autem nostri anno decimo. Az oklevél keltezése súlyos ellentmondásokat tartalmaz, amit a keltezésben utólag végrehajtott javítás okoz. Most az átíró oklevél kelte korábbi, mint az átírté. Az évszám utolsó két tagja (nonagesimo IX°) később íródott feltehetően a harmadik C° és az Idus-t megelőző szám helyére. Az egyébként megfelelő oklevél keltét az uralkodási év és az alkancellár adata alapján a fentiek szerint kellett helyesbíteni. 4302. — Iwanca fia: Jakab kérésére átírja és megerősíti I(vánka) turóci prépost és a konvent 1298-i oklevelét (Hazai okmt. VIII. 386.), mely szerint Demeter mester Zolyum-i ispán Thopla-i Zolouk fiának: Iwanca-nak részföldje fejében egy ekényi földet adott cserébe, amelyet eddig a falu népeivel közösen birtokolt. — D. p. m. viri discr. mag. Stephani archidyaconi Albensis eccl. Transiluani(î), au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° C°C°C°, decimo Kai. Jun., r. aut. n. a. decimo. Eredeti: 45,5 x 26,4 cm. Díszes kezdő A és több kiemelt díszített kezdőbetű. Függőpecsét selyemzsinórja. DL 40269. (Múz. Törzsanyag.) Átírta: Zsigmond 1394. máj. 18. (DL 42 569. uo.) > a) szepesi káptalan 1394. okt. 1. (DL 42590. uo.) b) Zsigmond 1406. ápr. 16. (DL 42883. uo.) Tartalmilag átírta: liptói registrum 60. §. (Státny oblastny archív v Bytci, Registrum — DF 266 606.) Említi: Dancs mester zólyomi és pataki ispán 1319. (Thuránszky lt. — DF 285 523.) Hazai okmt. VIII. 408. — Tart. átírás: M. Tört. Tár IV. 33. — A tart. átírás kivonata: Fejér VI. 2. 175. 2. sz. és 296. 2—3. sz., Tört. Tár 1904. 249. 174. sz. 4303.
