Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

patribus Lodomerio Strigoniensi, Joh[anne Colocensi archiepiscopis], Andrea Agriensi, Gregorio Chanadiensi, Paulo Quinqueeclesiensi, Haab Vaciensi, Benedicto Vesprimiensi, aule domine regine consortis nostre karissime cancellario, Benedicto Varadiensi, Poka Sir[miensi, Andrea Jauriensi et Petro Tran]siluano episcopis ecclesias Dei féliciter gubernantibus; Matheo palatino et iudice Comanorum, Herrico bano totius Sclauonie, Rolando voyauoda Transiluano et comité de Zonuk, [Dominico magistro tauarnicorum nostrorum], Moys magistro tauarnicorum domine regine, Andrea iudice curie nostre et comité Nitriensi, Johanne magistro agasonum nostrorum et comité de Barana et aliis quampluribus comita[tus regni nostri tenentibus et honorejs. Hamis voltára nézve már Karácsonyi állást foglalt Tagányira és Paulerra hivatkozva. (Karácsonyi 32.165. sz.) Az oklevéllel szemben a legsúlyosabb észrevétel, hogy kelte 1290. július 29. III. András okleveleinek sora csak szeptemberben kezdődik egyházi személyek és intézmények kiváltságainak megerősítésével. Kizártnak vehető, hogy egy határszéli nemes ügyében ezt megelőzően intézkedett volna. A király július 23-án lépett trónra. Ha első intézkedése az ügyben elrendelt határjárás lett volna, ugyancsak kizárt, hogy a parancs kézbesítése, a határjárás, annak írásba foglalása, majd Budára küldése és arról privilégium kiállítása hat nap alatt lebonyolódott volna. A keltezés tarthatatlanságát mutatja az is, hogy III. András uralkodása alatt nem volt év, amelyben az indictio száma II. lett volna. — Megjegyzendő azonban, hogy az oklevél írása megfelel a XIII. század utolsó évtizede gyakorlatának, amit az y fölött következetesen alkalmazott pont (y) bizonyít. A hamisítás tehát vagy még III. András idejében vagy I. Károly 1322-re feltételezhető átírása kapcsán készült. (Lásd a következő számot.) 3654. 1290. + — Scepus-i Polian fia: András kérésére átírja IV. Lászlónak (1288.) máj. 11-i oklevelét júl. 29. (3488. sz.). Minthogy az adományozott birtokok (Landok, Rókus és Nyrer) és erdők a király Byrbron-i és Bela-i németjei felől nem voltak elhatárolva, megparancsolta a Scepusi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében Pouka királyi ember járja meg a határokat és az iktatást végezze el. A káptalan k. n. jelentését (Wenzel X. 9.) átírva mindkét átírt oklevelet megerősíti. — D. p. m. discr. viri mag. Theodori Albensis eccl. prepositi, au. n. vicecanc. dil. et. f. n. a. D. M° CC° nonagesimo, quarto Kai. Aug., indict. secunda, r. aut. n. a. primo. Méltóságok, mint az előző oklevélben. Átírta: I. Károly 1322. aug. 17. (DL 1281. NRA fasc. 620. n. 41.) Wenzel X. 2., Hazai okmt. VI. 354. — Kivonat: Századok 1872. 680. 4. sz. Hamis. Az előző oklevél felhasználásával készült újabb hamisítvány, melyből csak a díszes kezdő K betű eredeti. A hamisítás 1536 előtt történhetett, mert 1536-i átírása megvan Késmárk város levéltárában. (Lásd Pauler: Magy. nemz. tört. II. 598., Tagányi: Századok 1893.512., Karácsonyi 32.165.) Elképzelhető, hogy a pergamen egykor az előző oklevél szövegének megerősítését hordozta. 3655. 1290. — Peterd-i Benedek fia: Dénes comes részére birtokai fölött szabad rendelkezést engedélyez, aug. 31. Arhiv Hrvatske, Doc. med. varia 861. (DF 219 377.) Lásd 129(3). aug. 27-i keltezéssel a 3946. sz. alatt.