Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

(1295.) okt. 18. Buda. (1295. okt. 21. előtt.) (1295. okt. 28. előtt.) (1295. nov. 8. előtt.) — szóbeli megbízása után írásban is megbízza Lodomerius esztergomi érseket és örökös ispánt, hogy a budai káptalan által Vernerius comes budavári bíró, az esküdtek és a polgárok ellen vámjai és más sérelmei miatt indított perben helyette ítélkezzék, és az ítéletet ő jóvá fogja hagyni. — D. Bude, in festő Luce ewangeliste. Átírta: Lodomerius esztergomi érsek 1295. okt. 20. (DL 106087. Capsa Budensis 1. fasc. 1. n. 9.) > Zápolyai Imre nádor 1486. nov. 26. (DL 3650. Mon. VBud. fasc. 23. n. 17.) Fejér VI. 1. 357., Mon. eccl. Strig. II. 375., Budapest tört. oki. eml. I. 296. — Kivonat: M. Tört. Tár XII. 11. 15. sz. Az évszámot az átíró oklevél évszáma határozza meg. 4036. * — ügyvédvalló oklevelét, amellyel Folkus fia: Mihály comes fiai: Simon mester királynéi kancellár és Tamás atyjukat és Pethew nevü testvérüket is képviselték (a négyük ellen indított perben), említi Márton alországbíró 1295. okt. 21-i oklevelében. (Wenzel X. 194.) 4037. + * — spéciale mandatum-át, melynek alapján a Badyn-i hospesek felső falujából való Abraham fiát: Miklóst beiktatta részbirtokába, említi Demeter zólyomi ispán 1295. okt. 28-i oklevelében. (Fejér VI. 1. 346.) (Kritikájára nézve lásd a 4069. számnál írtakat.) 4038. * — gyűrűs pecsétjével megerősített oklevelét — mely szerint Owar-i István fia: Corradus mester Gueresd nevü birtoka érdekében B(enedek) nándorfehérvári (Albe Bulgarice) püspök ellenében tiltakozott —, említi Thomasina, a király anyja 1295. nov. 8-i pátens oklevelében. (Wenzel X. 187. — Révay lt. Gyulai cs. fasc. 2. n. 8a.; DF 259 745.) 4039. 1295. nov. 23. Buda. 1295. dec. 10. meghagyja a palásti nemeseket Palást birtokában. Fejér VI. 1. 341., Mon. eccl. Strig. II. 378., Palásthyak I. 25. Lásd 1294. nov. 23-i keltezéssel a 3996. sz. alatt. — a jelen levő bárók tanácsával a veszprémvölgyi apácáknak ítéli a Zyguethfeu föld mellett fekvő Tykus földet, továbbá Kálmán király bemutatott oklevele alapján megerősíti őket a Zykedfew-i rév és révvám birtokában. Az apácák ugyanis pert indítottak Zyguethfew-i Jakab comes fia: Miklós ellen a föld elbirtoklása miatt, s a per során mindkét fél bemutatta IV. László oklevelét a föld nekik történt adományozásáról; minthogy az apácák részére adott privilégium sokkal korábbi volt, a másikat a király megsemmisítette, örök hallgatást parancsolva Miklósnak. — D. p. m. ven. patris Theodori Dei gratia episcopi Jauriensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° CC° nonagesimo quinto, quarto Id. Dec, r. aut. n. a. sexto. Eredeti: 53,4 x 25,7 cm. Díszes kezdő A. Függőpecsét zacskóban megmaradt morzsái. DL 1431. (Jes. Jaur. fasc. 16. n. 15.) Fejér VI. 1. 381. 4040.