Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)
spectantibus fideli nostro Benedicto de Vetés ipsiusque haeredibus et posteritatibus universis perpetuo possidendas et habendas relinquimus, quas scilicet quartalitates ex fassione olim Thomae de dicta Varallya regio olim privilegio confirmata idem praenotatus Benedictus et ipsius progenitores iuste et légitime possedisse dignoscuntur, unde volumus et mandamus, quod nullus comes de Ugotsa pro tempore constitutus praedictum Benedictum de dicta Vetés haeredesque et posteritates suos ratione attactarum quartalitatum audeat vei praesumat turbare et molestare. Dátum Budae, feria tertia proxima ante dominicam Palmarum anno Domini 1294. Az oklevél hamis, amit stílusa és mintegy két évszázaddal későbbi szóhasználata (pl. etc. az intitulatio végén, quartalitas, posteritates) indokol. 3967. 1294. ápr. 22. (1294. máj. 8. előtt.) — Benedek veszprémi püspök királynéi kancellárnak adományozza hűséges szolgálataiért a ducatus-hoz tartozó Fayz nevű földet, amelyet IV. László feleségének adományából már eddig is bírt. Eredeti: 44 x 22,4 cm. Díszített kezdő A. Függőpecsételés nyoma. Veszprémi püspöki lt. 61. sz. (Fájsz 1. — DF 200050.) Említi a veszprémi püspökség levéltárának 1352-i jegyzéke. (Borsa: Veszprém 387.) Az oklevél szövege: Andréas Dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus présentes litteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod cum venerabilis páter Benedictus Dei gratia episcopus Vesprimiensis, aule domine regine karissime consortis nostre cancellarius dilectus et fidelis noster a die coronationis nostre in nostris servitiis et agendis maxime et specialiter in expeditione, quam contra dominum Albertum ducem Austrie et Stirie, tunc nostrum et regni nostri inimicum capitalem habebamus, in expugnatione castrorum seu munitionum non sine sumptibus et laboribus suis pro fidelitate régie corone dubiis fortune casibus personas suorum militum seu cognatorum mittere non formidans nobis fidèles ac laudabiles exhibuerit famulatus, in recompensatíonem servitiorum eiusdem venerabilis patris volentes eidem grata vicissitudine occurrere, ut tenemur, quamquam respectu suorum servitiorum in largitionibus regalibus maiora et ampliora mereretur, quandam terram ad ducatum pertinentem Fayz vocatam, que mixtim terris capituli Wesprimiensis et nobilium adiacet, in comitatu Vesprimiensi existentem cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis universis de munificentia regia dedimus, donavimus et contulimus dicto venerabili patri iure perpetuo et irrevocabiliter possidendam et habendam, prout idem venerabilis páter per donationem et collationem domine regine consortis domini Ladizlai illustris regis Hungarie felicis recordationis mediantibus suis litteris patentibus dinosscitur possedisse. Ut igitur huius nostre donationis séries robur optineat perpétue firmitatis, nec processu temporum valeat per quempiam in irritum retractari, présentes concessimus litteras dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus viri discreti magistri Theodori prepositi Albensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno Domino(!) millesimo ducentesimo nonagesimo quarto, decimo Kalendas Maii, regni autem nostri anno quarto. 3968. * — oklevelét, mellyel az esztergomi érsek és a káptalan által Esztergom város bírája, esküdtjei és polgárai ellen indított pert Szent György-ünnepének 15. napjára halasztotta, említi III. András 1294. júl. 29-i oklevelében. (Mon. eccl. Strig. II. 355.) 3969. •
