Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

(1293.) jan. 24. Buda. 1293. febr. 1. 1293. febr. 15. herceg ellen indított hadjárathoz fáradságot és költséget nem kímélve nagy csapatot szervezett, amely több várat elfoglalt; amikor a Drávántúlon a királyt egyes bárók elfogták, a királyi és királynéi javakat megvédte és hiánytalanul visszaadta, majd egyetlen testvérét: Lászlót és három unokaöccsét bilincsbe verten a királyért kezesül adta. — D. p. m. discr. viri mag. Theodori Albensis eccl. prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° CC° nonagesimo tertio, quarto Yd. Jan., r. aut. n. a. tertio. Eredeti: 65,7 x 38,3 cm. Kezdő A helye üres. Függőpecsét selyemzsinórja. DL 49 684. (Rumy lt.) Fejér VI. 1. 236. — Kihagyásokkal: Arkiv za pov. Jug. XI. 185. — Töredék: Kovachich: Vest. comit. 150., ua. Supplementum vest. comit. I. 103., Fejér VI. 1. 255. — Kivonat: Neugeboren: Tentamen 76. CLXXIX. sz., Századok 1884. 110. 3. sz., Bártfai Szabó: Pest megye 26. 137. sz., Bakács: Pest megye 92. 234. sz. Feltűnő, hogy az alkancellár részére adott privilégium megerősítésére vonatkozóan nincs semmiféle intézkedés vagy megjegyzés az oklevél corroboratio-jában. Ez a körülmény azonban legfeljebb egykorú korrupciót jelenthet, az oklevél forrásértékét nem csökkenti. 3900. — megparancsolja Szent István király keresztesei (esztergomi) konventjének, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében János mester királyi udvari nótárius harmadízben iktassa be Lodomerius esztergomi érsek nevében annak officialisât Paztuh-i István comes fiainak: Lászlónak, Jánosnak és Miklósnak Kemence nevű birtokába azoknak a károknak a fejében, amiket nevezettek az érseknek okoztak. — D. Bude, sabbato prox. ante dominicam Circumdederunt. Átírta: esztergomi keresztes konvent (1293.) febr. 12. > Marcell alországbíró 1293. febr. 25. (Esztergomi prímási lt. Archívum saeculare Lad. I. n. 8. — DF 248 317.) > III. András 1293. márc. 11. (uo. n. 9. — DF 248 318.) Fejér VI. 1. 271., Mon. eccl. Strig. II. 338. — Kivonat: Magyar Sion I. (1863) 919., Codex Strig. I. 100. 3901. — Pál mester „legum doctor" esztergomi prépost és a káptalan kérésére átírja és megerősíti Pál comes volt alországbírónak, Tamás országbíró helyettesének 1292. aug. 4-i privilégiumát (Mon. eccl. Strig. II. 329.), melyben ítéletet hozott a prépost és a káptalan, valamint Domokos esztergomi keresztes mester és a keresztesek között a káptalan Ebed nevű földjén levő kaszáló és a thana nevű halászóhely ügyében. — D. p. m. ven. viri mag. Theodori prepositi eccl. n. Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. dom. inc. millesimo ducentesimo nonagesimo tertio, in capite Kalendarum Februarii, r. aut. n. a. tertio. Eredeti: 68,8 x 47 cm. Kiemelt kezdőbetűk. Függőpecsét zacskóba varrt töredéke, székesfőkáptalan magán lt. Lad. 27. fasc. 1. n. 7. (DF 236 534.) Átírta: I. Lajos 1365. márc. 26. (uo. — DF 236535.) Magyar Sion III. (1865) 847., Codex Strig. II. 195., Mon. eccl. Strig. II. 339. Esztergomi 3902. — Puta fia: Dénes meg Bereck fiai: Adam és Simon kérésére átírja és megerősíti IV. László 1274-i privilégiumát (2463. sz.) Sornazeg nevű föld ügyében. — D. p. m. viri discr. mag. Theodori prepositi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. M° CC° nonagesimo tertio, quintodecimo Kai. Mart., r. aut. n. a. tertio.