Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987)

* — memorialis levelét, mellyel elrendelte, hogy B(enedek) veszprémi püspök Mihály napjának nyolcadán mutassa be bizonyítékait (az országbíró?) előtt Puthwasara és Noztre birtokok ügyében Owar-i Corrardus mester és fia: Jakab mosoni ispán ellenében, említi (az országbíró?) é. n. okt. 10-i dátum pro memoria-ja. (Hazai okmt. VI. 391.) 3891. — Buzad fiának: Ogyoz comesnek adományozza a Verőce megyei Luchyna és Wrihouch nevü királynéi birtokokat, minthogy még az országba érkezte előtt az oldalára állt, trónra lépte és koronázása után a Henrik bán fiai ellen indított hadjáratban várának elvesztésével és birtokai elpusztulásával ezer márka kárt szenvedett, sok serviense megsebesült, majd amikor Henrik bán fia: János mester megsértve a kötött békét a királyt elfogta, egyetlen fiát adta túszul. — D. p. m. viri discr. mag. Theodori prepositi Albensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. millesimo ducentesimo nonagesimo secundo, sexto Kai. Dec, r. aut. n. a. tertio. Eredeti: 44,8 x 21,1 cm. Nagyméretű kezdő A. Függőpecsét darabja. DL 1348. (NRA fasc. 630. n. 31.) Wenzel XII. 525., Smiciklas VII. 112. — Csonkán: Fejér VI. 1. 200. — Kivonat: Századok 1884. 110. í. sz., Kukuljevic: Regesta no 1509. 3892. * — mandátumát a Wereuche-i ispánhoz, mellyel már egyszer eredménytelenül elrendelte, hogy iktassa be Oguz comest Lusuna és Orihoch falvak birtokába, említi III. András (1295.) jún. 9-i mandátuma. (Wenzel X. 419.) 3893. — serviensének, a latinok utcájabeli Péternek (Petri Sclaui de vico Latinorum) szolgálataira való tekintettel megtiltja, hogy a bán, officialisa vagy a királyi adószedők Péter, továbbá Márton fia: Ivan (cognatus), Domaldin (proximus) és mások Scepnicha nevű birtokát háborgassák. — D. Zágrábié, in festő B. Stephani martiris a. D. M° CC° LXXXXIF. XIV. századi másolata: Zágrábi érseki lt. Liber privilegiorum episcopatus Zagrabiensis fol. 41. (DF 283 555.) Tkalcic: Mon. episc. Zagr. I. 230., Tkalcic: Mon. civ. Zagr. I. 71., Smiciklas VII. 117. — Kivonat: Fejér VI. 1. 196., Kukuljevic: Regesta no 1511. 3894. - pátens oklevelével bizonyítja, hogy Figue-i Pongrác fia: Egyed a maga, testvére: Miklós, továbbá Pousa fiai: Zolouch és János, Ratoldus fia: Pousa, Pous fia: Péter és más Figue-i rokonai nevében visszavonta azt a pert, amelyet Stark fia: Miklós és rokona: Sank fia: Bodor ellen Saulfelde nevű föld ügyében indítottak, mert IV. Bélának a Wygandus jászói prépost által bemutatott okleveléből kiderült, hogy Saulfelde a jászói préposté és a konventé volt, de elcserélték azt egy malomért Miklóssal és Bodorral. — sub a. D. M

mo ducentesimo nonagesimo secundo. Tartalmilag átírta: Szécsi Miklós országbíró 1358. máj. 16. (Státny ústredny archív SSR, Jászói konvent magánlt. Fasc. A. n. 37. — DF 232 800.) Fejér IX. 2. 735. 3395