Franciscus Dőry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301–1457 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 11. Budapest, 1976)

Bevezetés

csatolt rövid bevezetésekben is csupán a források megjelölésére és, ha szükséges volt, a törvények keltének meghatározására szorítkoztam. A fordítás és jegyzetezés gondolata csak akkor merült fel, amikor Szilágyi Loránd a nélkül, hogy az én már kész munkámról tudott volna, indítványt tett a középkori, elsősorban az Árpád-kori magyar törvényeknek fordítással és jegyzetekkel ellátott kiadására; s midőn utóbb vele érintkezésbe kerültem, felajánlotta a collaborálást. Ekkor hozzáfogtam a fordításhoz .. ,"

49 Mi sem jellemzi jobban Döry Ferenc egyéniségét, mint az, hogy az általa ismert összes 1526 előtti decretumok magyarra fordítását zombai, majd aparhanti remeteségében, életének nyolcadik évtizedében el is készítette. Ez a fordítás a jelen kiadásban ugyan nem jelenhetik meg, de erősen reméljük, hogy egy későbbi időpontban még hasznára válik a magyar történettudománynak. Mivel Döry és Szilágyi nem tudtak megállapodni a szövegközlés módja tekintetében, és az utóbbinak az egyetemi oktatás céljára amúgy is el kellett készítenie az Árpád-kori törvények válogatott fordításait, hamarosan munkamegosztás alakult ki közöttük. Az Árpád-kori törvények kiadását Szilágyi, az 1301 — 1526 közöttieket Döry vállalta magára. Bár Döry gyűjtése is kiterjedt az Árpád-korra, Szilágyinak újabb forráskritikai megállapításai az 1301 előtti anyagot részben elavulttá tették. így a munkamegosztás helyes lépésnek bizonyult. Mivel sem egyik, sem másik szerző egészsége nem engedte meg újabb teher vállalását, Szilágyi 1953. május 29-én az alulírottat kérte fel az 1301 —1526 közötti törvények történeti bevezetéseinek és tárgyi magyarázatainak elkészítésére. A felkérést elfogadtam, a munkát Dörynek hozzám eljuttatott szövegei alapján elkezdtem. Most az a feladat állott előttünk, hogy egy ilyen — Szilágyi szavaival „monumentálisnak mondható" — mű kiadásának lehetőségét biztosítsuk. A következő években a „Monumenta legislationis Hungaricae 1000—1526" nemegyszer szerepelt is az Akadémia kiadványtervében, de hol ebből, hol abból az okból mindeddig nem jelenhetett meg. Néha úgy látszott, hogy a Kovachichok törekvéseinek sorsára jut a mi kiadványunk is.

50 1958 derekán Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója, a vezetése alatt álló intézmény kiadványainak sorába iktatta az immár „Decreta Regni Hungáriáé" című munkánkat. Az ő támogatása biztosította azt, hogy a — Szilágyi betegeskedése miatt — elsőnek kiadásra kerülő, az 1301 — 1457 időszakra vonatkozó kötethez szükséges hazai és külföldi szövegekről nagyításokat kaphattunk, amellett a kéziratok legépelésőt (részben akadémiai célhitellel) el tudtuk végeztetni. A munkába 1960-ban bekapcsolódó Bácskai Vera levéltárossal valamennyi variáns eredetijét, illetve fényképfelvételét összeolvastuk, Döry másolatait pontosan ellenőriztük. Az irodalmi utalásokból vagy a magunk kutatásából ismert decretum-töredékeket időrendi helyükre illesztettük, kibővítve ezzel Döry eredeti elgondolását. Néhány esetben nagyobb terjedelmű szöveggel is sikerült a

z ő gyűjtését kiegészíteni, így a kötet — a CJH 13 decretumával szemben — "Az 1953. jún. 24-én hozzám intézett levelében. M A részletekre 1. a 27. jegyzetben idézett cikkemet.