Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
Átírta: Pál veszprémi püspök és a káptalan k. n. (1273—1275.) (Veszprémi káptalan magánlt. Kál 8. — OL. Fkgy.) Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex universis Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem in omnium salvatore. Quod regia auctoritate sanccitur, fundamento innititur perpetue firmitatis. Proinde ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod magister Balduinus aule nostre nótárius ad nostram accedens presentiam obtulit nobis privilegiales litteras Ponyt bani tune comitis Zaladiensis fidelis nostri cum pendenti sigillo, petens suppliciter, ut easdem ratas habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Quarum tenor talis est: Ponyt banus comes Zaladiensis universis Christi fidelibus presentes litteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam harum serié litterarum volumus pervenire, quod magister Balduinus filius Thyme de Kaal ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis litteras domini nostri Stephani illustris regis Hungarie hunc tenorem continentes: (Következik V. István 1272. febr. 10-i mandátuma, lásd a 2157. sz.). Nos igitur iuxta mandátum eiusdem domini regis ipsam terram cum omnibus utilitatibus suis et pertinentiis, vineis videlicet et silvis eidem magistro Balduino et suis fratribus statuimus et assignavimus iure perpetuo possidendam nullo contradictore existente. Dátum anno domini M° CC° LXX° secundo. Nos itaque iustis et condignis supplicationibus eiusdem magistri Balduini liberalitate regia inclinati ipsasque litteras predicti Ponyt bani non cancellatas, non abrasas, nec in aliqua parte sui vitiatas ratas habentes et per omnia approbantes, maximé quia idem magister Balduinus nobis servivit fideliter et devote, de verbo ad verbum presentibus inseri fecimus et auctoritate presentium duximus confirmandas duplicis sigilli nostri munimine roborando. Dátum per manus magistri Benedicti Orodiensis ecclesie prepositi aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini M° CC° LXX° tertio, regni autem nostri anno primo, IIII t0 Kalendas Április, venerabili viro Nycolao sancte Strigoniensis ecclesie electo, perpetuo comite loci eiusdem, aule nostre cancellario, venerabilibus patribus Stephano Colocensi et Johanne Spalatensi archiepiscopis, Lamperto Agriensi, Job Quinqueecclesiensi, comite Musuniensi, Philippo Vaciensi, aule domine regine karissime matris nostre cancellario, comite de Neugrad, Briccio Chanadiensi, Paulo Wesprimiensi, Lodomerio Waradiensi, Thimotheo Zagrabiensi, Dionisio Jauriensi et Petro Transsiluano episcopis ecclesias dei feliciter gubernantibus, Rolando palatino, bano de Machov et iudice Cumanorum, Matheo bano totius Sclauonie, Nycolao voiovoda Transsiluano comite de Zonuk, Iuachino magistro tauarnicorum nostrorum comite Posoniensi et de Plys, Ladizlao iudice curie nostre, comite de Barana et de Zibinio, Laurentio comite Supruniensi et de Vrbaz, Herney bano de Vozora et Sou et kenezio de Belin, Stephano bano de Bozna, Gregorio bano de Boronch et de Cuchou, Paulo bano de Zeurino, Renoldo magistro dapiferorum nostrorum comite Zulgageuriensi, Laurentio magistro pincernarum nostrorum comite de Keue et de Krassu, Vgrino magistro agasonum nostrorum comite Syrmiensi, Hemrico comite Symigiensi, Omodeo comite Castriferrei, Michaele comite Nytriensi, Salomone comite Albensi et aliis quampluribus comitatus regni tenentibus et honores. 2355. 1273. (márc. 29. körül.) — az anyakirálynéval és valamenyi báróval egyetértésben András ungi és Jacou zempléni ispánnak adja a IV. Bélának, V. Istvánnak és neki gyerekkorában teljesített szolgálatok fejében a zempléni várhoz tartozó Pereche és Stara nevű földeket, melyeket egykor Jacou fia: Mihály comes bírt királyi adományként, majd különböző személyek birtokába kerültek, s végül a királyra szálltak, továbbá érvénytelennek nyilvánít minden más, e birtokra vonatkozó oklevelet. D. p. m. mag. Benedicti prepositi Orodiensis eccl., au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. millesimo ducentesimo septuagesimo tertio, r. aut. n. a. primo. Méltóságok: egyháziak mint a 2351. sz., de az erdélyi pk. kihagyásával; világiak mint a 2357. sz., de a sói és ozorai bán neve: Irineus. Átírta: egri káptalan 1328. és ennek alapján a) Garai Miklós nádor 1416. nov. 14. (Dl. 85.671. Sztáray lt.) b) egri káptalan 1371. júl. 1. > ua. 1416. nov. 27. (Dl. 85.673. Sztáray lt.) c) egri káptalan 1449. ápr. 15. (Dl. 85.841. Sztáray lt.) Említi: IV. László 1279. (Lásd a 2955. sz.)
