Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1275. (jún. 17 —szept. 3.) 1275. (jún. 17 —szept. 3.) 1275. (jún. 17 —szept. 3.) 1275. (jún. 17 —szept. 3.) — Opsa fiai: András és Mihály, Hutizlaus fia: Hazos, Tubul fia: Heydricus, Gurguk fiai: Bosdar és Pongrác Malah-i gömöri várjobbágyokat, akik magukat a Morva mellett a cseh királlyal vívott ütközetben kitüntették, amikor Bosdar és Pongrác testvére: Simon elesett, Fülöp fiának: Lukács comesnek kérésére örökölt, vásárolt és szerzett földjeikel együtt kiveszi a várjobbágyságból és a királyi serviensek közé sorozza. — D. p. m. ven. viri mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi eiusdemque loci comitis perpetui, Budensis prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° septuagesimo quinto, r. aut. n. a. tertio. Méltóságok: István kalocsai, János spalatói érsek, Jób pécsi, Fülöp váci pk. királynéi kanc, Timót zágrábi, Dénes győri, Gergely csanádi, Péter választott és megerősített veszprémi pk.; Miklós nádor, soproni isp. és a kunok bírája, János szlavón bán, Miklós horvát bán, Máté erdélyi vajda, Miklós országbíró, Pál szörényi bán. Eredeti: 30,8x25,1 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsételés nyoma. Dl. 57.067. (Dancs lt.) Tartalmilag átírta: Tamás országbíró 1351. ápr. 3. (Dl. 57.082. Dancs lt.) Hazai okmt. VII. 158. Közelebbi keltezés a méltóságsor és az uralkodási év alapján. 2605. — Vros fiának: Herrandus-nak adja kora ifjúságától kezdve V. Istvánnak és neki tett szolgálatai fejében a zalai vár Markusfeldy nevű kb. öt ekényi földjét, amelyen négy várnép mansio van, a rajta levő szőlővel s egyéb tartozékaival, miután a beiktatást Keled fia: Keled királyi ember a zalai konvent tanúbizonysága mellett elvégezte, s leírja a föld határait. — D. p. m. ven. viri mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi, prepositi Budensis et au. n. vicecanc dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX

0 quinto, r. aut. n. a. tertio. Méltóságok: egyháziak mint a 2604. sz., de a csanádi és veszprémi pk. nélkül; Miklós nádor, soproni isp. és a kunok bírája, János szlavón bán, Miklós tengermelléki bán Guechke-i isp., Iwachinus tárnokm., Miklós vajda országbíró, Máté erdélyi vajda szolnoki isp., Dénes királynéi tárnokm. zalai isp., Reynoldus asztalnokm. Eredeti: 49,7x24,7 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabja. Dl. 916. Wenzel IX. 120. 2606. — megerősíti Máté mester fia: István mester barsi ispán és egyes barsi várjobbágyok között létrejött cserét, amely szerint a várjobbágyok Bury-n levő örökölt részüket átadták István mesternek, aki itt kapott királyi adományt, ő viszont átadta Mohala, Wolkouch, Elka, Thywan és Tayna nevű földjeit, továbbá 50 márkát, amennyivel az általa kapott föld értékesebb volt; egyszersmind átírja az esztergomi káptalannak az egyezségre vonatkozó (1274.) okt. 13-i oklevelét (Wenzel IX. 133.). — D. p. m. mag. Benedicti s. Strigoniensis eccl. electi eiusdemque loci comitis perpetui, prepositi Budensis et au. n. vicecanc dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX

0 V°, r. aut. n. a. tertio. Méltóságok mint a 2606. sz., de az egri pk. és a tengermelléki bán kihagyásával, s az erdélyi vajda szolnoki és a királynéi tárnokm. zalai ispánsága nélkül. Eredeti: Kb. 45,5X24,6 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabja. Dl. 917. Wenzel IX. 118. Wenzel az átírt esztergomi káptalani oklevelet, melynek keltezésében nincs évszám, 1275. évvel közölte. Minthogy az uralkodási év tanúsága szerint a jelen oklevél 1274. szept. 3. előtt kelt, az átírt esztergomi káptalani oklevél nem 1275, hanem még 1274. októberében készült. 2607. — a bárók tanácsából visszaadja Dénes volt nádor fiainak: Miklósnak és Dénesnek azt a 20 ekényi földet, amelyet IV. Béla Losunch-i földjükön a szántóföldből és erdőből ezüstbányászat céljaira kihasított azzal a feltétellel, hogy a Losunch-i ezüstbányászoktól a királynak járó nyolcadrész harmadát ők kapják, s a bánya kimerülése esetén a földet ők fogják