Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

a kettős keresztet ábrázoló hátsó lappal történt a megpecsételés, s ez a pecsétdarabokból megállapítható, úgy ezt a körülményt is feltüntettük. IV. László uralkodása alatt több ízben változtatta pecsétjét. E változtatások időhatárait Szentpétery már rögzítette IV. László király pecsétváltoztatásai c. tanulmányában (Levéltári Közlemények 1923. 310—320.), ezért a pecsétleírásoknál nem történik utalás arra, hogy IV. László melyik pecsétjével történt a megpecsételés. IV. Lászlónak gyűrűs pecsétje — sajnos — nem maradt ránk. —Teljes szövegű, vagy tartalmi átírásban fennmaradt oklevélszövegek esetében, ha a pecsétre vonatkozólag az átíró oklevél említésre méltó adatot tartalmaz, ez az adat nem külön leírásban, hanem a regesztában olvasható. (Privilégium esetében a függő pecsét egyszerű említését nem lehet említésre méltónak minősíteni.) A munka elvégzéséhez nagy segítséget nyújtott az a körülmény, hogy az Országos Levéltár Filmtárában megtalálható az ország valamennyi Mohács előtti oklevelének és számos külföldön őrzött oklevélnek mikrofilmfelvétele is. Ennek következtében IV. László oklevelei túlnyomó többségének szövege Budapesten eredetiben vagy mikrofilmen olvasható. Az Országos Levéltáron kívül őrzött oklevelek mikrofilmfelvételeinek az Országos Levéltár Filmtárában való könnyebb megtalálása érdekében az oklevelek eredeti jelzete után zárójelben, illetőleg gondolatjel után a filmtári jelzet is olvasható. Az eddig megjelent füzetekben Szentpétery teljes szövegükben publikálta a még ki nem adott oklevélszövegeket, ide értve a csupán regesztákban megjelent szövegeket is. Ez a módszer a jelen részben is érvényesül azzal a kiegészítéssel, hogy azokat az oklevélszövegeket, amelyek az első világháború után csak külföldön jelentek meg, ugyancsak teljes szövegükben közöljük, minthogy ezek a kiadások Magyarországon sok esetben csak nehezen hozzáférhetők. így a jelen kötet IV. László 1350 oklevelének regesztája mellett 245 oklevél eredeti szövegét is adja. Eme oklevelek közül 174 teljes szövegében maradt ránk, 71 pedig csak tartalmi átírásból ill. említésből ismeretes. A jelen kötet nyomdai kivitelezése tekintetében általában igyekeztünk követni a II. kötet 1. füzetét. Megemlítendő, hogy az eddig megjelent részektől eltérően a jobb áttekinthetőség kedvéért nem azonos betűtípussal készült az egész kötet. Az oklevelek regesztái és a kritikai megjegyzések garmond, a teljes szövegben közölt valódi oklevelek borgis, a hamis oklevelek pedig petit betűvel vannak szedve; ugyancsak petit az oklevelek leírása és a kiadások felsorolása is. E helyen is kifejezésre szeretném juttatni köszönetemet lektoraim munkájáért, különösen Mályusz Elemér professzornak a legkisebb részletekre is kiterjedő észrevételeiért, továbbá Muzsnainé Kállay Erzsébetnek, aki az idézett munkák jegyzékének összeállításában és a helynevek mai alakjának megállapításában volt nagy segítségemre. Budapest, 1960. május hó Borsa Iván