Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

NÉVMUTATÓ IV. LÁSZLÓ OKLEVELEIHEZ Tartalmazza az egyes oklevelek regesztáiban és a közölt oklevélszövegekben előforduló tulajdon­neveket (személy- és helynevek) s az ezekből képzett mellékneveket. Címszóként néhány méltóságnév is szerepel. A számok annak az oklevélnek a sorszámát jelentik a Kritikai Jegyzékben, ahol az illető személy- vagy helynév előfordul. A neveknek az oklevélben olvasható eredeti alakja dűlt betűkkel van szedve. Ha egy személy megjelölése több név segítségével történik, az egyes címszavaknál csak azok a regesztaszámok szerepelnek, amelyekben az élen álló címszó, s nem pedig a megjelölt személy fordul elő. (Pl. „Gutkeled nb. Kozma fia: Kozma" címszó alatt csak aGutkeled nemzetséghez való tartozást is tartalmazó regeszták számai vannak, ha azonban Kozma személyét keressük, úgy valamennyi elő­fordulását Kozma címszó alatt találjuk meg.) Többször előforduló személynevek esetében az első helyen levőnél található a név valamennyi variánsa. Egyes személyek esetében a felsorolt regeszta-számok között levő pontosvessző (;) azt jelzi, hogy a többször szereplő azonos név nem feltétlenül jelenti ugyan­azt a személyt is. Az ugyanolyan alakú helynév a személynév után következik. A helynevek esetében — amennyiben megállapítható volt — a mai (1960) alak is fel van tüntetve. A mai megyeelnevezés csak akkor van külön megemlítve, ha a megyebeosztás időközben megváltozott, vagy ha az egykori megyenév a mai megyeelnevezésben nincs meg (pl. Torna —ma Borsod-Abaúj-Zemplén — megye). A Névmutatóban egy-egy név valamennyi alakja szerepel, s a variánsokról (más nyelven történt elnevezésekről) utalás történik a főcímszóra. Az utalás csak olyan esetben hiányzik, ha az a főcímszót közvetlenül megelőzte vagy követte volna. A v és a w betűk a Névmutatóban egyenértékűek, az y pedig az i-vel, ill. a j-vel egyenértékű. A Névmutatóban alkalmazott rövidítések a következők: A. — Ausztria 1. = lásd Cs. — Csehszlovákia m. = megye f. = folyóvíz nb. = nemzetségbeli fn. a földrajzi név R. — Románia hn. — helynév Sz. — Szovjetunió isp. = ispán szn. = személynév j. t= Jugoszlávia vál. = választott kir. = királyi — — a megelőző legközelebbi címszó ismétlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom