Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

(1288.) | márc. 5. Szepes. 1288. márc. 6. Szepes. 1288. (márc.) — Jakab mester szepesi prépost panaszára meghagyja Lodomerius esztergomi érseknek, ne adjon helyt Botiz testvére: Miklós törekvésének, hogy régebbi királyi oklevelek értelmében a szepesi pecér-jobbágyai (iobagiones sui caniferi) nem kötelesek tizedet fizetni a szepesi prépostnak. Mivel nem kívánja a szepesi pecéreket, madarászokat (drautharius) és más conditiójú embereket a többiektől megkülönböztetni, mindegyik egyformán köteles a prépostnak tizedet fizetni. — D. in Scypes, feria sexta ante dominicam Letare. Átírta: Lodomerius esztergomi érsek 1288. máj. 16. > jászói konv. 1413. aug. 1. (Szepesi káptalan magánlt. Scrin. 10. f. 1. n. 4. v. 2. — OL. Filmtár C 26. doboz 83. sz.) Wagner: Analecta Scep. III. 14., Katona: Hist. crit. VI. 975., Bárdosy: Suppl. Scep. 290., Fejér V. 3. 402. Az oklevél szövege után a kiadások közlik Lodomerius esztergomi érseknek a szepesi préposthoz 1288. máj. 16-án kelt, a királyi rendelet kiegészítését képező utasítását. Az évszám megállapítása már a kiadásokban is ennek alapján történt. 3473. — oklevele Barcha föld ügyében (kassai hospeseket említ). — D. in Scepus, die sabbati ante dominicam Letare a. d. M° CC° octagesimo octavo. Eredeti: 15 X 6,3 cm. Hátlapra nyomott pecsét helye. Dl. 83.141. (Bárczay lt.) Wenzel IX. 470. Igen elmosódott levél. 3474. — a szepesi királyi vártól bármely módon elidegenített földeket a várnak való visszaadása végett felülvizsgálva, a szepesi káptalannak Jemnuk falu földjétől elhatárolt két ekényi földjét el akarta venni, a káptalan azonban felmutatta a király 1287. ápr. 3-i oklevelét (lásd a 3442. sz.), amely szerint jóváhagyta, hogy Botyz comes a földet a káptalannak adományozta. Ennek alapján a káptalannál hagyja a birtokot. Eredeti: Díszes kezdő L. Szepesi káptalan magán lt. Scrin. 8. fasc. 7. n. 1. (OL. Filmtár C 26. doboz 61. sz.) Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus tam presentibus, quam futuris presentem paginam inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod cum nos ad provinciám seu comitatum Scepesiensem accessissemus et omnes terras, que a castro nostro Scepesiense quovis modo fuerint alienate, reddi et restitui ad dictum castrum fecissemus et cum inter cetera quandam terram a terra ville Jemnuk vocate separatam ad duo aratra sufficientem, quam capitulum Scepesiense possidebat, restitui iussissemus, sicut superius est expressum, idem capitulum ad nostram regiam accedens presentiam exhibuerunt nobis privilégium nostrum super collatione dicte térre duorum aratrorum confectum, in quibus vidimus contineri, quod prefata terra comiti Botyz per nos perpetuo collata seu donata extitisset et demum idem comes Botyz memoratam terram ad duo aratra sufficientem predicto capitulo sancti Martini de Scepus pro remedio animarum parentum suorum et pro salute anime sue, necnon in recompensationem et commutationem reddituum ex parte ville Jemnuk predicte, oblationum videlicet cubulorum testamentorum et aliorum minutorum ipsi capitulo provenientium iure perpetuo pacifice ex nostra permissione contulisset possidendam, petens cum instantia, ut collationi huiusmodi, que scientibus nobis, ymo admittentibus et consentientibus nostro privilegio roborata fuerit, assensum regium prebere per omnia et ipsum privilégium nostrum innovare de benignitate regia dignaremur. Cuius quidem tenor talis est: (Következik IV. László 1278. ápr. 3-i oklevele, lásd a 3442. sz.) Nos igitur quia prefatum privilégium non abrasum, non cancellatum, nec in aliqua sui parte viciatum comperimus et de nostro consensu et voluntate ac permissione collatum fuerat, ad petitionem eiusdem capituli duximus innovandum duplicis sigilli nostri munimine roborando, volentes insuper, quod dictum capitulum sancti Martini de Scepus eandem terram non ut per collationem dicti comitis Botyz, ymo habeant, teneant et possideant per nostram regiam maiestatem. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem