Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1287. márc. 25. (1287. márc. 27. előtt.) 1287. márc. 27. 1287. márc. 27. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXXX 0 septimo, octavo Kai. Apr., indictione quintadecima, r. aut. n. a. sextodecimo. Eredeti: Díszes kezdő L. Függőpecsételés nyomával. Besztercebánya város lt. Oklevelek 3. sz. (OL. Filmtár C 73. doboz.) Fejér V. 3. 357. és (némi kihagyással) V. 3. 347. 3434. — a Zarazprozek és Zelniche közt fekvő földet és erdőt csereképpen adományozza leírva a föld és erdő határait. — a. d. M° ducentesimo LXXX™ septimo, octavo Kai. Apr., r. aut. sui a. sedecimo. Tartalmilag átírta: liptói registrum 20. §. Átírta: — a liptói registrum szerint — a) III. András 1296. b) I. Károly 1341. jan. 28. Fejér V. 3. 390., M. Tört. Tár IV. 15. — Kivonat: Tört. Tár 1904. 242. 127. sz. 3435. * — 1287-i oklevelében említi saját mandátumát, mellyel megparancsolta a nyitrai káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Hynd-i György királyi ember megjárva a Nyitra megyei Voyk és Herescen nevű földek határait, iktassa be András comes fiát: András comest azok birtokába. (Wenzel IX. 450.) 3436. — Arnoldus egykori Bana-i villicus fiának: Termanus-nak, Pertoldus kőfaragó unokájának kérésére átírja és megerősíti IV. Béla 1255. aug. 30-i privilégiumát (1051. sz.), amellyel a zólyomi királyi vár Doboudyl nevű földjét Pertoldus kőfaragónak adományozta. Eredeti: 33,6 X 25,6 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Dl. 40.184. (Múz. Törzsanyag.) Az oklevél szövege: (L)adizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presentium notitiam habituris salutem in filio virginis gloriose. (A)d universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod Termanus filius Arnoldi quondam villici de Bana, nepos Pertoldi lapicide ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis privilégium Bele illustris regis Hungarie, avi nostri karissimi pie memorie super quadam terra castri nostri de Zolum, Doboudyl vocata confectum, petens a nobis cum instantia, ut nos ipsum privilégium ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare seu etiam innovare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (Következik IV. Béla 1255. aug. 30-i oklevele, lásd az 1051. sz.) Nos itaque ipsius Termani villici iustis petitionibus favorabiliter inclinati considerantesque ipsum privilégium avi nostri karissimi non abrasum, non cancellatum, nec in aliqua sui parte vitiatum, tenorem eiusdem de verbo ad verbum presentibus inseri facientes auctoritate presentium confirmamus, maximé attendentes fidelitates et servitiorum merita dicti Termani villici, quibus coram nostre maiestatis oculis meruit multipliciter complacere, animadvertentes siquidem, quia idem Termanus villicus in proximiori linea cognationis prefato Pertoldo attinebat, collationem dicte térre Dobodyl per karissimum avum nostrum factam innovantes, ymo et nos eidem Termano villico et suis heredibus conferimus duplicis sigilli nostri munimine roborando. (D)atum per manus discreti viri magistri Teodori prepositi Scybiniensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri (a)nno domini M° CC° octuagesimo septimo, sexto Kalendas Április, indictione XV a , regni autem nostri anno sextodecimo. 3437. — Arnoldus egykori Bana-i villicus fiának: Termanus-nak kérésére átírja és megerősíti IV. Béla 1267-i adománylevelét a honti királyi vár Dras nevű földjének adományozásáról (1556. sz.). — D. p. m. discr. v. mag. Teodori prepositi Zybiniensis, au. n. vicecanc. dil.
