Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1287. febr. 25. (1287. márc. 2. előtt.) 1287. márc. 2. 1287. márc. 2. — jóváhagyja, hogy rokona, Moys mesternek özvegye Erche mellett fekvő Zopukun nevű földjét, amelyet IV. László feleségétől kapott, átengedje a király nővérének: Erzsébetnek — s nem a (margit)szigeti egyháznak — s egyszersmind nővérének a föld tekintetében szabad rendelkezési jogot ad. — D. p. m. mag. Theodorii prepositi Zybiniensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octogesimo septimo, octavo Kai. Febr., r. aut. n. a. sedecimo. Eredeti: 35,3 X 24,3 cm. Díszített kezdő L. Függőpecsét darabjai. Dl. 86.864. (Esterházy lt.) Wenzel XII. 458. Megjegyzendő, hogy az egész 1287. esztendőben IV. László uralkodási évét a privilégiumok 16-nak adják meg. (Vö. Szentpétery: IV. László király pecsétváltoztatásai. Levéltári Közlemények 1923. 318.) 3425. * — mandátumát, mellyel megparancsolta a pozsonyi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében János fia: Péter pozsonyi várjobbágy királyi ember járja meg a Challokuz-i Zenthmaria nevű lakott föld határait, s iktassa be Károly comest annak birtokába, említi a pozsonyi káptalan 1287. márc. 2-i jelentése. (Fejér V. 3. 343.) 3426. — Guge fia: János comes servienseinek: Zaaz faluból származó Nyolcha fia: Pál, Leeg-i Buhta fia: Lőrinc és Hudus-i Wytk fia: Vroch pozsonyi várnépeknek a Henrik bán fia: Miklós nádor által elfoglalva tartott pozsonyi vár visszaszerzésekor teljesített szolgálataiért Pált s testvéreit: Jakabot, Pétert és Pousa-t, továbbá Márton fiát: Jánost és Simon fiat: Domokost Zaaz faluból, — Lőrincet, s testvéreit: Kozmát, Kázmért és Buhtus-t, továbbá Rodoanus fiát: Istvánt és Orbán fiát: Vroch-t Leég faluból, —Wytk fiát: Vroch-t, rokonait: Máté fiát: Andrást és Pált, továbbá Beke fiát: Benke-t, Salamon fiát: Chyguez-t és Batha fiát: Kozmát Hudus faluból örökölt földeikkel együtt kiveszi jelen conditiójukból és a pozsonyi ispán joghatósága alól, s a királyi serviensek közé emeli őket. — D. p. m. discr. v. mag. Theodori prepositi Zybiniensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octogesimo septimo, indictione quintadecima, sexto Non. Mart., r. aut. n. sextodecimo a. Eredeti: 43,5 X 20 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Dl. 90.762. (Hódossy lt.) Átírta: I. Károly 1327. ápr. 9. > pozsonyi káptalan 1380. febr. 20. (Dl. 61.239. Kisfaludy lt.) Fejér V. 3. 345. és VII. 2. 113., Hazai okmt. II. 18. — Kivonat: Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 150. 3427. — Sándor fiának: Károly comesnek adományozza a Challokuz-i Zenthmaria nevű lakott földet annak fejében, hogy a Peech nb. Opour az ő fogsága idején holmijait elvitte, várát elfoglalta, s amikor Opour Pozsony várából a vidéket el akarta pusztítani, szembeszállt vele és a pozsonyi vár Weprech nevű tornyát visszaszerezte, egyszersmind átírja a pozsonyi káptalannak az iktatásról és határjárásról szóló 1287. márc. 2-i jelentését. — D. p. m. discr. v. mag. Theodori prepositi Zibiniensis, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. MCCLXXX septimo, indictione quintadecima, sexto Nonas Mártii, r. aut. n. a. sextodecimo. Fejér a szöveget Gyurikovics gyűjteményéből közli. Fejér V. 3. 342. és VII. 4. 197., Tudományos Gyűjtemény 1836. XI. 10. — Kivonat: Győri tört. rég. füz. IV. 313., Documente priv. ist. Rom. C. II. 282. Feltűnő, hogy a királyi privilégium kelte azonos a pozsonyi káptalan jelentésének keltével. Ez nem jelent problémát, ha IV. László márc. 2-án Pozsonyban vagy közvetlen környékén tartózkodott, ami valószínű is, mert e napon kelt és ránkmaradt mindkét oklevele Pozsony megyei ügyet tartalmaz. 3428.