Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1285. aug. 1. Szerencs mellett. 1285. aug. 14. Sáros. 1285. aug. 22. 1285. aug. 22. (1285.) — visszaadja Stark-nak, Pálnak és Miklósnak, s általuk Dechk, Bogoméi, Jana, Jakab Iwan, Myco, Chama, Malicha, Wytk, Dench, Neuethlen, Lyptou és Dyunk nevű rokonaiknak a Myco fia: Péter comes által tőlük elfoglalt Ruthk nevű földet, amelyet Péter comes a panaszosok elfogatásakor úgy szerzett meg, hogy csak IV. Bélának a földre vonatkozó privilégiumának átadása ellenében bocsátotta szabadon őket, átírva az esztergomi káptalannak a határleírásról s a visszaiktatásról szóló (1285.) jan. 15-i jelentését. — D. prope Zerench, in octavis Jacobi apostoli a. d. M° CC° LXXX quinto. Átírta: esztergomi káptalan 1287. aug. 3. (Dl. 40.185. Múz. Törzsanyag.) Tartalmilag átírta (jelen átírást említve): turóci registrum 10. §. Hazai okmt. VIII. 240. — Tartalmi átírás: Engel: Mon. Ungrica 64. — Kivonat: Fejér V. 3. 312., Tört. Tár 1904. 95. 111. sz. 3374. — Tamás váci püspök és királyi kancellár kérésére Lodomerius esztergomi érsek jelenlétében átírja az érsek oklevelét (Mon. eccl. Strig. II. 199.), amelynek értelmében az érsek az Óbuda mellett a Duna közepén levő boldogságos szűz-sziget felső részén levő fallal körülvett kúriáját és kőtornyát, mely zavaros időkben védelmül szolgál, épületeivel együtt nyolc évi időtartamra átengedte a püspöknek. — D. in Sarus, in vigilia Assumptionis virginis gloriose a. d. M° CC° octuagesimo quinto. Eredeti: 26,5x24 cm. Hátlapra nyomott pecsét helve. Esztergomi prímási lt. Archívum saeculare Lad. Q. n. 17. (OL. Filmtár 578. doboz.) Fejér V. 3. 287., Mon. eccl. Strig. II. 201., Illés: Bev. a magy. jog tört. 282. — Kivonat: Magyar Sión I. 853., Codex Strig. I. 90. 3375. — Lodomerius esztergomi érseknek és az érsekségnek adományozza a királyi udvarnokok, várnépek és lovászok Komárom megyei Zakalus nevű birtokát halastavaival, rétjeivel, kaszálóival és minden tartozékával a Waag és a Dudwag folyók között ama 400 ezüst márka fejében, amelyet Erzsébet anyakirályné Fülöp érsek idejében a koronázásakor ígért meg, s a saját és Fülöp fermói püspök, pápai legátus pecsétjével ellátott pátens oklevelével biztosított az érsekségnek az esztergomi sz. Adalbert-egyház építésére a szenvedett károkért, amit azonban nem tudott megfizetni. Egyszersmind kötelezi magát arra, hogy az érseket és az érsekséget mindenkivel, de főleg a komáromi ispánnal szemben, megvédi. — D. p. m. ven. patris Thome dei gratia episcopi Waciensis, au. n. canc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo quinto, XI

0 Kai. Sept., indict. undecima, r. aut. n. a. tredecimo. Eredeti: 56,2x36 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Esztergomi prímási lt. Archívum saeculare Lad. C. n. 8. (OL. Filmtár 577. doboz.) Fejér V. 3. 290., Mon. eccl. Strig. II. 204. — Kivonat: Magyar Sión I. 853., Codex Strig. I. 90. Az indictio hibás éve feltűnő. 3376. — átírja és megerősíti IV. Bélának 1237. máj. 6-án a fehérvári hospesek javára kiadott privilégiumát (619. sz.). — a. verbi incarnati millesimo ducentesimo octuagesimo quinto, undecimo Kai. Sept., r. aut. sui a. tricesimo. (1). Említi: I. Lajos 1379. jún. 4-i átírásában Rozgonyi (Simon) országbíró 1411. febr. 25. (Dl. 9713.) 3377. -f * — 1285-i oklevelében említi saját mandátumát, mellyel megparancsolta az egri káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Irozlaus fia: Dénes comes iktassa be Merse fiát: Benedeket Wythezmezew föld birtokába. (Hazai okmt. VIII. 246.) Az oklevél kritikájára nézve lásd a 3379. sz. ^