Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
(1285. ápr. 26. előtt.) 1285. ápr. 26. (1285.) máj. 4. Szigetszentmárton. et similiter contra perfidiam et pertinaciam sepissime (!?) Cumanorum cum fervore eximie fidelitatis pro bono statu corone regié se bellicis congressionibus nobis intuentibus laudabiliter opponentes, cum idem Gregorius ex ipsis tunc temporis esset serviens Rolandi filii Thome woyuode Transsiluani tot et tanta eorum obsequia in nostri memóriám revocantes, ut alii eorum exemplo ad fidelitatis opera propensius incitentur, eosdem vduornicos nostros et liberos ac iobagiones eorum de prima conditione eorum cum suis posteritatibus eximendo cumque suis possessionibus universis, terris scilicet, vineis, silvis, nemoribus, fenilibus, molendinis et aliis omnibus iuribus hereditariis et empticiis quocumque titulo habitis et possessis tum de clementia regia dignitatis, cum etiam ad petitionem eorundem domini archyepiscopi, woyuode et magistri Colyni fidelium et dilectorum [nostrorum in] cetum, numerum et collegium nobilium nostrorum regalium servientum duximus transferendos auctoritate regia statuentes et invariabiliter ordinantes, ut eadem libertate cum suis posteritatibus perpetuo gaudeant et fruantur nulla in eis prioris conditionis macula remanente, qua ceteri nobiles regni nostri gratulantur [sub vexjillo regío militantes. Ut igitur huius rei memória robur obtineat perpetue firmitatis, nec processu temporis possit per quempiam hominum [retjractari, presentes litteras dupplicis sigilli nostri munimine eis dari fecimus roborantes. Dátum per manus venerabilis Thome episcopi Waciensis, aule nostre cancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini millesimo CC mo LXXX 0 V t0 , duodecimo Kalendas Április, regni autem nostri anno XIII" 10 . 3354. * — 1285. ápr. 26-i oklevelében említi saját mandátumát, mellyel megparancsolta Gergely csanádi püspöknek és a káptalannak, hogy vizsgálják meg, vajon Chanad nb. Tamás comes Temes, Arad és Csanád megyebeli felsorolt birtokait egyedül vagy nemzetségének többi tagjával együtt birtokolja-e. (Wenzel IX. 420.) 3355. H—a Chanad nb. Kelemenus bán fia: Pongrác fiát: Tamás comest — Belenig unokáját — szolgálataiért és László nevű testvérének a kunok által történt meggyilkolása miatt Gergely csanádi püspök és a káptalan által Csanádon tartott vizsgálat alapján megerősíti Temes, Arad és Csanád megyei birtokaiban (ZentLeurencz, Kysffalw, Molunzegh, Ladán, Palata, Pradamunustra, Bodugazunffalwa, Scauath halastavakkal és halászóhelyekkel, Temerken, Keer, Paduey az Agar nevű földdel, Agarfoka és Agartho nevű halászóhelyekkel, Chaka, Rasan, ZentMiklos a Patoktho, Chakato és Rasanto nevű halászóhelyekkel; Beeb, Kwkener, Rabe, Zumbur, Chawas, Kalantelwk birtokok fele), amelyeket nemzetsége többi tagjaitól már elválasztva birtokolt; különleges pártfogásba veszi s a felsorolt birtokokra nézve általa vagy elődei által mások javára tett adományokat visszavonja, végül megállapítja egyrészről Makó bán és Elek fia: Gergely, másrészről Tamás comes kölcsönös örökösödési jogát, amit a két fél azzal egészít ki, hogy Belenigh fia: nagy (magnus) Fülöp részét továbbra is közösen birtokolják. — D. p. m. dil. n. et f. ven. in Christo patris domini Thome episcopi Wacziensis, au. n. vicecanc. a. d. millesimo ducentesimo octuagesimo quinto, sexto Cal. Maii, indict. duodecima, r. aut. n. a. decimo quarto. Átírta: II. János 1570. dec. 1. > Báthory István erdélyi vajda 1572. máj. 29. (Dl. 322. 69. o.) Wenzel IX. 419., Doc. priv. ist. Rom. C. II. 274. (román ford.) Hamis voltát azonos érvek bizonyítják, mint a 3343. számét, azonkívül a dátumsor is feltűnő hibákat tartalmaz (indictio és az uralkodási év hibás). 3356. — Péter, Abraam, Jakab comes és Herbordus királyi tárnokok és étekfogók kérésére átírja a királyi káplánok oklevelét, amely szerint Bethlem királyi ember a káplánok kiküldöttjének jelenlétében a leírt határok között beiktatta őket Zantou fehérvári várföld birtokába. — D. in magna insula apud sanctum Martinum, in crastino Inventionis sancte crucis. Átírta: Garai Miklós nádor 1376. máj. 20. (Dl. 42.007. Múz. Törzsanyag.) Bartal: Commentariorum II. Mantissa XXXIV., Hazai okmt. VIII. 271.
