Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

. i 1 1285. jan. 8. I hogy ebből az adományból birtokosztályt kérni nem fognak, s leírja a birtok határait Mátyás mester űjvári főesperes, királynéi kápolnaispán s András sárosi ispán és várnagy határjárása szerint. György mester az adományt azáltal érdemelte ki, hogy a Szepességet Gylnich Bana-val és a Nyírséget az erdélyi részekig elfoglaló hűtlen March fia: Loránd, majd eleste után rokona: Gergely ellen harcolt, akit elfogott, a király pedig lefejeztetett; a csehek ellen harcolva foglyokat ejtett és megsebesült; Lython vajdát, aki Kárpátokon túli királyi területeket és jövedelmeket foglalt el, legyőzte, csatában megölte, Barbith nevű testvérét pedig elfogta s az adózást helyreállította; a hűtlen kunok ellen harcolva megsebesült; amikor a király tárgyalás céljából Dormanus-hoz ment, s ez a király több emberét elfogta, ő Dormanus egyik emberét fogta el; amikor erdélyi híveit a kunokkal együtt Dormanus és a bolgárok ellen küldte, a hadat ő vezette. — D. p. m. ven. patris Thome episcopi Waciensis, au. n. canc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo quinto, r. aut. n. a. quartodecimo, sexto Id. Jan. Eredeti: Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Az Ernst-gyűjteményben volt. (Fénykép: Dl. 105.230.) Wenzel XII. 434., Densusianu: Documente I. 1.454. — Kivonat: Hóiban—Sacerdojeanu 5., Doc. Val. 30. A jelen s a következő szám alatt közölt oklevelek igen közel állnak egymáshoz. Az adományt nyerő György mester szolgálatainak felsorolása teljesen azonos, eltérés a rendelkező részben van. Ezek az eltérések a következők: a jelen oklevélben 4. és 5. helyen említett Zarbuith és Chedezdeth nevű birtokok a következő oklevélben nem szerepelnek, a következő oklevél nem tesz említést a várépítési jogról, viszont részletesebben írja le az örökléssel kapcsolatos megjegyzéseket, András abban az oklevélben csak mint sárosi ispán szerepel, s a határok leírása is eltérő. A jelen oklevél átírása, későbbkori említése nem maradt fenn, míg a következőnek több átírása és említése ismeretes. A jelen oklevél írása ellen is lehet kifogásokat emelni, a következő oklevél írása bizonytalankodó kézre vall, határozatlan ductusa inkább utánzó, mint önálló írásra mutat, hártyája lesikáltnak látszik. (A jelen oklevél ez utóbbi szempontból nem volt megvizsgálható, minthogy csupán fényképfelvétele ismeretes.) Tartalmi kérdéseket illetően, a több birtok, a várépítési jog említése a jelen oklevél hamis volta mellett szól. Az oklevél külső jegyei viszont a következő oklevél hamis voltát bizonyítják. (Az örökösödési megjegyzésekkel kapcsolatos eltérések behatóbb vizsgálata nem bizonyult eredményesnek, mert György mester ága nem halt ki, így ennek kapcsán a hamisítás nem történhetett.) A fentiek alapján mindkét oklevél hamis voltával kell számolni. A hamisítások koraiak, a következő oklevél tekintetében megállapítható, hogy a XIV. század első felében történhetett, mert 1347-ben Pál országbíró előtt György leszármazottai Sóvár birtok határát Nekcsei Denk-kel szemben az oklevél I. Károly-féle átiratával védték meg. (Anjoukori okmt. V. 55.) Minthogy éppen e határjárás tekintetében is eltérés van a két oklevél között, elképzelhető, hogy talán éppen ez a per késztette az érdekelteket a hamisítás elkövetésére. 3350. H Simon fiának: György mesternek és utódainak adományozza a Sáros megyei Sowar, Sowpothok és Delne nevű királyi falvakat az ott levő sókúttal és más tartozékaikkal megemlítve, hogy György mester kérte: utód nélküli halála esetén ezeket testvéreire: Boxa, Tamás és Simon comesekre hagyhassa, akik viszont vállalták, hogy amennyiben Györgynek utódja marad, sem ők, sem utódaik nem kérnek részt a jelen adományból, egyúttal leírja a birtok határait Mátyás mester újvári főesperes és királynéi kápolnaispán, s András sárosi ispán jelentése szerint. A szolgálatok felsorolása teljesen megegyezik az előző szám alatt leírtakkal. — D. p. m. ven. patris Thome dei gratia episcopi Wacyensis, au. n. canc. dil. et f. n. a. d. millesimo CC° octoagesimo quinto, r. aut. n. a. quartodecimo, sexto Id. Jan. Eredeti: 55,7 X 33,6 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét zsinórja. Dl. 57.218. (Soós lt.) Átírta: a) I. Károly 1326. jan. 20. > I. Lajos 1367. okt. 2. (Dl. 57.357. uo.) b) szepesi káptalan 1346. okt. 3. (Dl. 57.319. uo.) Tartalmilag átírta: Ugrin fia: Miklós országbíró 1359. ápr. 15. (Dl. 57.347. uo. és Dl. 64.054. Kapy lt.)