Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1284. júl. 29. Kürü mellett. 1284. aug. 1. 1284. aug. 1. 1284. aug. 2. — bizonyítja, hogy bár Moys ungi ispán Ung megye jogán Gepeuelv, Felnempti és Tybua nevű földeket követelte Gallus fiától: Felicianus mestertől és testvéreitől, ezeket átengedte nekik, mert Gallus fiai jogukat oklevelekkel igazolták. — D. prope Kevrev, quinto die post festum beati Jacobi apostoli a. d. M° C°C° octuagesimo quarto. Eredeti: 16,3 X 8,2 cm. Hátlapra nyomott pecsét nyomával. Dl. 40.174. (Múz. Törzsanyag.) Wenzel IX. 390., Hazai okmt. VII. 186. 3327. — Hekkul Gwylnechbana-i polgárnak és örököseinek adományozza telepítés céljára a német nevén Cochensife-nek nevezett patak, s a Jazo-ból Scepus-be vezető régi út között fekvő lakatlan erdőt, amelyben egykor remeték laktak. — D. p. m. ven. patris au. n. canc. dil. et f. n. T(home) episcopi Waciensis, a. d. M° C°C° octuagesimo quarto, quinto Non. Aug., indict. duodecima, r. aut. n. a. tredecimo. Eredeti: 44 x 25 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsételés nyoma. Dl. 26.704. Wagner: Analecta Scep. I. 442., Katona: Hist. crit. VII. 899., Bárdosy: Suppl. Scep. 229., Bárdosy: Moldav. et Szeps. 73., Fejér V. 3. 246. — Facsimile: Turul, 1893. 201. — Kivonat: Tagányi: Erdészeti okit. I. 15., Csáky okit. I. 17. Lásd a 3324. sz. írt megjegyzést. 3328. — atyjának: V. Istvánnak s neki tett szolgálatai fejében megerősíti Lyuche-i nagy (magnus) Helbrandus-t az V. Istvántól adományba kapott Kulchuan nevű Szepes megyei falu birtokában, miután Kuzel szepesi ispán nevezettet beiktatta, s megadja neki azt a jogot, hogy jobbágyai fölött — kivéve a lopás, gyilkosság és rablás eseteit — a szepesi ispán nem, hanem csak ő ítélkezhetik; leírja egyúttal a birtok határait. — D. p. m. ven. patris Thome dei gratia episcopi Waciensis, au. n. canc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo quarto, quinto Non. Aug., indict. duodecima, r. aut. n. a. tredecimo. Átírta: a) III. András 1293. márc. 21. (Dl. 1362.) b) III. András 1293. márc 21. > Vencel 1302. szept. 22. (Dl. 25-065.) c) III. András 1293. márc. 21. > I. Károly 1307. szept. 7. (Dl. 1173.) Hazai okit. 101. (aug. 2.) — Határleírás kihagyásával: Wagner: Analecta Scep. I. 82., Katona: Hist. crit. VII. 898., Bárdosy: Suppl. Scep. 231., Fejér V. 3. 247. Lásd a 3324. számnál írt megjegyzést. 3329. — Kozma fiának: Lőrinc comesnek adományozza a Turch-i Kusbezterche nevű birtokot, átírván a turóci konventnek 1284. júl.9-i jelentését a birtokhatárjárásáról és iktatásáról. Átírta: esztergomi káptalan 1340. jan. 22. (Dl. 40.822. Múz. Törzsanyag.) Tartalmilag átírta: turóci registrum 49. §. Engel: Mon. Ungrica 90. — Kivonat: Fejér V. 3. 272., Tört. Tár 1904. 95. 102. sz. Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presentes litteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod comes Laurencius filius Cosme fidelis noster ad nostram accedens presentiam sueque fidelitatis servitia nostre maiestati inpensa proponens et declarans in memóriám nostram revocando supplicavit nobis humiliter et devote, quandam possessionem Kusbezterche dictam in Turch existentem sibi dari perpetuo dignaremur. Verum quia de qualitate et quantitate et utrum nostre collationi sit pertinens,