Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1283. (jún. 24. előtt.) 1283. (jún. 24. előtt.) s a belviszályok idején hűségével szerzett, (az oklevél intézkedő része hiányzik.) — D. p. m. discr. viri mag. Bartholomei au. n. vicecanc. a. d. MCCLXXX tertio. r. aut. n. a. undecimo. Az oklevél csak Fejér csonka közléséből ismeretes. Fejér V. 3. 157. 3231. — Lauren fiai: Seraphinus és Bogomerius comesek kérésére átírja és megerősíti II. András Mogyorfolu nevű föld adományozására vonatkozó 1230-i oklevelét (460. sz.). Eredeti: 31,8 X 25,3 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét darabja. Dl. 65.252. (Szent-Ivány lt.) Tartalmilag átírta: liptói registrum 43. §. HúSéava: Kolonizácia Liptova 80. Tartalmi átírás: Kivonat: Fejér V. 3. 184., M. Tört. Tár IV. 24., Tört. Tár 1904. 93. 100. sz. Az oklevél szövege: (L)adizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie Cumanieque rex omnibus Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam harum serié volumus pervenire, quod Seraphinus et Bogomerius comites filii Lauren ad nostram accedentes presentiam exibuerunt nobis privilégium Andree regis illustris recordationis, karissimi proavi nostri super collatione cuiusdam térre Mogyorfolu vocate confectum petentes a nobis cum instantia, ut ipsum privilégium ratum habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Cuius quidem privilegii tenor talis est: (Következik II. András 1230-i oklevele, lásd a 460. számot.) Nos igitur iustis petitionibus predictorum Seraphyni et Bogomerii comitum favorabilem consensum adhibentes, predictum privilégium karissimi proavi nostri non cancellatum, non abrasum, nec in aliqua sui parte viciatum ratum habentes et acceptum de verbo ad verbum presentibus inseri faciendo patrocinio nostri privilegii duximus confirmandum. In cuius rey memóriám perpetuamque firmitatem presentes concessimus duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Bartholomey aule nostre vicecancellarii, dilecti et fidelis nostri anno domini M° CC° octuagesimo tertio, regni autem nostri anno undecimo. 3232. • H—bizonyítja, hogy a Rátold nb. Leustachiusfiai: Rorandus mester és Deseu mester, István fiai: Domokos és László, s Olivér fiai: Reynoldus és Miklós előtte perbe fogták a Rátold nb. Rorandus bán fiát: Mátyás mestert birtokaik elidegenítése miatt, majd a per megegyezéssel ért véget. A megegyezés során felosztották egymás között valamenyi örökölt, vásárolt, szerzett és bármely jogcímen kezükre jutott birtokukat, s ennek során Kaza (Borsod), Puthnuk és Feled (Gömör), Pathaa és Zengurg (Somogy), Wylak, Kuesd és Olahteluk (Bihar), Chycho és Rethteg (erdélyi részek), Selpe (Pozsony) és Rátold (Pest megye) birtokok minden hozzájuk tartozó birtokkal és tartozékaikkal s a Ratold-i egyházzal együtt Leustachius fiainak és társainak jutottak; Laapa (Somogy), minden Posoga megyei birtok, a Szlavóniában a Draua és Zaua között fekvő Nogkemluk vár tartozékaival, NogRatold (Veszprém) kivéve Baldun mester részét, Halaz (Szabolcs) és Kuesd (Zemplén megye) nevű birtokok minden hozzájuk tartozó birtokkal és tartozékaikkal Mátyás mesteré lettek. Kötelezték a felek magukat arra, hogy ha valamelyikük az idők folyamán a tőlük elvett birtokok közül valamelyiket visszaszerezné, úgy azt is felosztják. Ha viszont közülük vagy örököseik közül valaki a jelen osztályt érvényteleníteni akarná, patvarkodás bűnébe esik. — D. p. m. discr. viri mag. Bartholomei au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC mo LXXX mo tertio, r. aut. n. a. undecimo. Eredeti: 52,7 X 26,1 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabja. Leleszi prépostság hiteleshelyi lt. Acta anni 1223—1359. NB. n. 2A. (OL. Fkgy.) Átírta: egri káptalan 1364. máj. 17. (Dl. 89.370. Radvánszky lt.) Tartalmilag átírta: a) Garai Miklós nádor 1430. márc. 3. (töredéke: Dl. 25.767.) > bácsi káptalan 1435. szept. 5. (Dl. 71.955/a. Rákóczi-Aspremont lt.)
