Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1282. (szept. 3. előtt.) Zólyom. 1282. (szept. 3. után.) 1282. (szept. 3. után.) 1282. (szept. 3. után.) secundo, regni autem sui anno decimo editarum in se verbaliter transumptive continebant, nobis presentarant, que quidem littera ipsius Ladislai regis inter alia declarabat, quod idem dominus Ladis­laus rex consideratis servitiis Mykus filii Moog, Johannis filii Nicolai et Bochac fratrum suorum filiorum Hercheg de Gegen, qui ex iobagionibus castri sui de Zabouch traxissent originem in diversis expedi­tionibus regni sui sibi exhibitis, ipsos Mykus, Johannem et Boch et per eos eorum heredes heredumque suorum successores de iobagionatu dicti castri sui de Zabouch cum terris ipsorum hereditariis Belgegen et Kygegen nunccupatis duxisset eximendos volens, ut ipsi eadem gauderent et fruerentur libertate, qua ceteri veri regni sui nobiles gratularentur sub vexillo suo regio militantes. 3170. -\ Thomoy fia: Sygue comesnek adományozza főképpen a Houd-i csatában teljesített szolgálataiért a Borsua-i várnak Szatmár megyében Tereche, Bogda, Karaz, Vylok és Ruhud földek között fekvő Myrgusd nevű földjét, mely magszakadás folytán vált adományoz­hatóvá. Az iktatást Sunk fia: Pál királyi ember végezte el a váradi káptalan kiküldöttjének jelenlétében. — D. in Zolum p. m. discr. viri mag. Bartholomei au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° C°C° LX°X°X° secundo, r. aut. n. a. decimo. Átírta: I. Károly 1319. jan. 17. (Dl. 50.665. Kállay lt.) Wenzel IX. 329. — Kivonat: Gyárfás: Jász-kunok tört. II. 446., Kállay okit. I. 12., Documente priv. ist. Rom. C. II. 236. Bár a váradi káptalan 1320-i oklevele szerint IV. Lászlónak Mergusd birtok adomá­nyozására vonatkozó, I. Károly által megerősített oklevele a birtok elpusztításakor el­veszett (Fejér VIII. 2. 291.), nem lehetetlen, hogy az akkor elveszettnek mondott oklevél később előkerült. Az oklevél hamis voltát bizonyítja, hogy az egyébként keltezési helyet fel nem tüntető Dátum per manus formula itt megadja a keltezési helyet, továbbá az átíró oklevél írása, I. Károly hibás címzése is az oklevél ellen szól. 3171. — Elias-nak a szepesi szászok comesének adományozza kérésére a birtokával szomszédos, a Daman föld mellett fekvő fél ekényi királyi földet, miután a szepesi káptalannak az oklevelé­ben átírt jelentése szerint a föld határjárása és iktatása megtörtént. — D. p. m. mag. Bartholomei au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo secundo, r. aut. n. a. undecimo. Eredeti: 43 X 25,7 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét darabja. Dl. 63.615. (Görgey lt.) XV. századi egyszerű másolata uo. Schwartner: Introductio 340., 2. kiad. 345., Perger: Bevezetés a diph III. 231., Hazai okmt. VI. 280. — Kivonat: Századok 1872. 226. 3173. — Kyuskolusd-i Koroch kérésére átírja és megerősíti IV. Bélának Kyuskolusd föld ado­mányozására vonatkozó 1260. (1263?) évi oklevelét (1380. sz.). — D. p. m. discr. viri mag. Bartholomei au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo secundo, r. aut. n. a. un­decimo. Eredeti: 50,5 X 24,3 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Dl. 89. Wenzel XII. 353. 3174. — Belud fia: Belud kérésére átírja és megerősíti saját 1276. dec. 26-án gyűrűs pecsét alatt kelt pátens oklevelét (2753. sz.), mellyel Kechul nevű földért cserébe a soproni vár Lous, Lablu és Tord nevű földjeit adományozta Belud-nek. —D. p. m. discr. viri mag. Bartholomei au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° octuagesimo secundo, r. aut. n. a. undecimo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom