Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
(1280. márc. 25. előtt.) (1280. márc. 25. előtt.) 1280. márc. 25. * — 1280. márc. 25-i oklevelében említi saját mandátumát, mellyel megparancsolta a sági konventnek, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Ananias királyi ember járja meg a Hont megyei Chery nevű föld határait és iktassa be Hunth fiát: Demeter barsi ispánt annak birtokába. (Wenzel IX. 273.) 3038. * — 1280. márc. 25-i oklevelében említi saját mandátumát, mellyel megparancsolta a sági konventnek, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Byl-i Kelemen királyi ember járja meg a Hont megyei Sorlou nevű föld határait s iktassa be Hunth fiát: Demeter barsi ispánt annak birtokába. (3040. sz.) 3039. — Hunth fiának: Demeter barsi ispánnak adja szolgálatai fejében a Hont megyei három ekényi Sorlou nevű lakatlan földet átírva a sági konventnek a határjárásról és iktatásról szóló jelentését. Eredeti: 39,5 x 26,2 cm. Rongált függőpecsét. Dl. 86.852. (Esterházy lt.) Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Crowacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Comanie Bulgarieque rex universis Christi fidelibus presentes litteras inspecturis salutem in omnium salvatore. Ad universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod Demetrius filius Hunth comes Borsiensis fidelis noster quandam terram Sorlou vocatam in comitatu Huntensi existentem petivit a nobis sibi dari, dicendo eandem esse vacuam et habitatoribus destitutam. Vero quia de qualitate ipsius térre utrum sit vacua, nec ne aut ad nostram pertineat collationem, nobis veritas non constabat, fidelibus nostris preposito et conventui de Saag nostris litteris dederamus in mandatis, ut cum Kelemen de Byl homine nostro mitterent hominem ipsorum fidelem pro testimonio, coram quo idem homo noster prefatam terram convocatis omnibus commetaneis et vicinis suis iuxta veteres metas reambulando statueret et assignaret dicto comiti Demetrio possidendam, si non fieret contradictum, contradictores vero, si qui fierent, ad nostram citaret presentiam ad terminum competentem, post hec autem terminum assignatum, nomina citatorum et totius facti seriem dicti prepositus et conventus nostre rescriberent mayestati. Qui demum nobis rescripserunt in hec verba: Excellentissimo dominó suo Ladislao dei gratia illustri regi Hungarie L(adislaus) prepositus et conventus fratrum ordinis Premonstratensis de Saag orationes in dominó debitas et devotas. Receptis litteris vestre magnificentie misimus hominem nostrum pro testimonio cum Kelemen de Byl homine vestro, qui postmodum ad nos redientes dixerunt, quod quandam terram Sorlou vocatam in comitatu Huntensi existentem, vacuam et habitatoribus penitus destitutam presentibus commetaneis et vicinis reambulantes iuxta veteres metas et signa idem homo vester statuisset Demetrio comiti Huntensi nullo contradictore existente. Predicta vero terra, secundum quod iidem homo vester et noster estimare potuerunt, est terra trium aratrorum cum omnibus utilitatibus eiusdem. Tenet metas ab oriente in latitudine cum terra Charad, in longitudine vero a parte meridionali tenet metas cum terra Botuna filii Botuna, a parte vero septemtrionali similiter in longitudine a parte altéra tenet metas cum villa Wezekyn ecclesie beaté virginis de Been. Ab inferiori vero parte ab occidente tenet metas cum terra Damas capituli Strigoniensis et cum terra Wezekyn nobilium Kurul et Romani. Nos itaque attendentes fidelitates et servitia predicti comitis Demetrii, que et quas idem nobis semper et ubique in mulüplicibus regni nostri expeditionibus exhibuit laudabiliter ac devote, prenominatam terram Sorlou vocatam cum omnibus utilitatibus suis sub antiquis metis et terminis, quibus eadem per priores suos possessores limitata extitit et possessa, dedimus, donavimus, contulimus et tradidimus dicto comiti Demetrio et per eum suis heredibus heredumque suorum successoribus iure perpetuo et irrevocabiliter possidendam. In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem presentes litteras concessimus dupplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Achonis aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno domini millesimo ducentesimo octuagesimo, VIII 0 Kalendas Április, regni autem nostri anno octavo. 3040.
