Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

IV. László király 245 1279. júl. 20. Cheth szigeten. (1279.? júl. 25. előtt.) (1279.?) júl. 25. Chuth. Az oklevél szövege: (L)adizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presentem paginam inspecturis salutem in salutis largitore. Ad universorum tam presentium quam futurorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod comes Gregorius filius Iharus fidelis noster ad nostram accedens presentiam exhibuit nobis patentes litteras nostras petens cum instantia, ut ipsas ratas habere et nostro dignaremur privilegio confirmare. Quarum [t]enor talis est: (Következik IV. László 1276. márc. 22-i oklevele, lásd a 2698. sz.) Nos itaque cum dominó rege St(ephano) patre nostro karissimo vocante dominó viam universe carnis ingresso nobis in etate tenera constitutis in regni gubernaculum et regis solium iure et ordine geniture successissemus et quibusdam bene merentibus aliisque petentibus possessiones donassemus, postmodum anno domini M° C°C° LX°X° nono, vicesimo secundo die sancti Johannis baptiste nobis in etate legitima constitutis congregationem cum omnibus incolis regni nostri habuimus generalem, tractantes ea cum baronibus, proceribus, nobilibus nostris, que cederent ad regni nostri commodum et honorem, hiis itaque peractis cum quasdam donationes nostras habita deliberatione et consensu baronum et nobilium regni nostri inter cetera [rejvocassemus, quia idem comes Gregorius coram eisdem baronibus et nobilibus regni nostri dictas patentes litteras nostras super colla[tione parjticule térre castri Simigiensis in Kara [existentis] nostro examini decernendas, consideratis meritoriis servitiis ipsius comitis Gregorii, que in diversis regni nostri negotiis laudabiliconcedente extitit [interemptjus, dictus comes Gregorius nobis cernentibus sub nostro vexillo viriliter dimicavit coram oculis nostre maiestatis, predictam particulam collatam eidem ex novo conferimus et donationem nostram prius factam per presentes innovando ex certa et mera scientia confirmamus dictas patentes litteras nostras auctorita[te presentium ro]borando. Dátum per manus discreti viri magistri Nicolai aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini M° CC° LX°X° nono, regni autem nostri anno septimo. 2992. — a bécsi és az ausztriai kereskedők rectorának: a hansgrauius-nak kérésére átírja és megerősíti V. István 1270-i pátens oklevelét (2016. sz.), mely átírja IV. Béla 1260-i oklevelét (1237. sz.) a győri, Abda-i és Fyuregtv-i vámszedésről. — D. in insula Cheth, in oct. b. Margarete virg. a. d. M° CC° LXX° nono. Eredeti: 21,5x 19,5 cm. Hátlapjára nyomott pecsét darabjai. Bécs város lt. Urkunden Nr. 14. (OL. Filmtár H. 523.) Átírta: V. László 1453. febr. 24. (Uo. — OL. Filmtár H. 524.) Hormayr: Wien I. Urkundenbuch p. XCIV., Fejér V. 2. 549., Teleki: Hunyadiak kora X. 373., Házi: Sopron I. 8., — Kivonat: Quellén z. Wien II. 1. 4., Archív mesta Bratislavy, Inventár 9. 4. sz. 2993. * — (1279.?) júl. 25-i oklevelében említi privilégiumát, mellyel megerősítette V. István oklevelét az Orrothlonheda-i vámnak Ponyth fia: Ábrahám részére történt adományozásáról. (Wenzel IX. 555.) 2994. — megparancsolja Hench-nek és kamaraispán-társainak, hogy az Orrothlonheda-i vámszedést ne akadályozzák, mivel azt V. István adta Ponyth fiának: Ábrahámnak, a kiskorú Péter apjának, amint ez V. Istvánnak az ő privilégiumával megerősített okleveléből kitűnik. — D. in Chuth, in festő s. Jacobi ap. Eredeti: 16,7x4,5 cm. Zárópecsét nyoma. Dl. 47.746. (Múz. Törzsanyag.) Kubínyi: Magy. tört. eml. I. 140., Wenzel IX. 555. — Kivonat: Tudományos Gyűjt. 1819. I. 97., Fejér V. 3. 514. és VII. 4. 263. Az évszámot Karácsonyi (Hamis stb. oki. 116.) 1279-re tette, mivel „az 1278—81. évek közül .. . 1279. júl. 25-ét töltötte IV. László Csúton." Ez a megállapítás a 2993. sz.