Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1278. okt. 10. 1278. okt. 10. 1278. — szepesi Paian comesnek adományozza a szepesi Farcasfolwa és Pokoy nevű királyi falvakat minden tartozékukkal, mert Győr várának visszavételénél megsebesülve magát kitüntette, fia: Rykolphus a lázadó és gonosztevő Geregen, Pál fia, ellen vívott harcban elesett, Palán pedig Márk fia: Rolandus fogságába került, majd a Rolandus által elfoglalt szepesi Marcel vár visszaszerzésében részt vett; a föld iktatását László szepesi ispán végezte. — D. p. m. ven. viri mag. Johannis doctoris decretorum, prepositi Budensis, Colocensis eccl. electi, au. n. vicecanc. dil. et L n. a. d. M° CC° LXX 0 octavo, sexto Id. Oct., r. aut. n. a. septimo. Eredeti: 43,4x 30,1 cm. Kezdő L helye üres. Függőpecsét zsinórja. Dl. 40.139. (Múz. Törzsanyag.) Kubínyi: Magy. tört. eml. 1.101. — Kivonat: Wenzel XII. 233. 2900. -1 szepesi Pölan comesnek és testvérének: Rykolfus-nak adományozza a szepesi Forkosfoluva és Pokoy nevű királyi falvakat miden tartozékukkal szolgálataikért, s mert Győr várának visszavételénél megsebesültek, Palán comes fia: Rykolfus a lázadó és gonosztevő Gregen, Pál fia, ellen vívott harcban elesett, mindketten Márk fia: Rolandus fogságába kerültek, majd a Rolandus által elfoglalt szepesi Marcel vár visszaszerzésében vettek részt; az iktatást László szepesi comes végezte; egyszersmind Daman falut, amely a szepesi vár közvetlen közelében fekszik, s amelyet előzőleg Palán comesnek adott, visszaveszi és a szepesi várhoz csatolja, cserébe adván Pokoy falut. — D. p. m. ven. viri mag. Johannis doctoris decretorum, prepositi Budensis, Kolochensis eccl. electi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° LXX 0 octavo, r. aut. n. a. septimo, sexto Yd. Oct. Átírta: a) Erzsébet királyné 1280. (Dl. 1008.) b) I. Károly 1327. okt. 27. > szepesi káptalan 1328. jan. 8. (Dl. 63.656. Görgey lt.) Wagner: Analecta Scep. I. 109., Katona: Hist. crit. VII. 764., Bárdosy: Suppl. Scep. 128., Fejér V. 2. 468. Hamis oklevél. Szövege számos kisebb eltérésen és a Daman falura vonatkozó részen kívül csak abban különbözik a megelőző (2900. sz.) oklevél szövegétől, hogy adománynyerőként Palán mellett mindenütt testvére: Ricolphus is szerepel. Ebben kereshetjük a hamisítás okát is. (Lásd Kubínyi: Magy. tört. eml. I. 103. és Karácsonyi: Hamis stb. oki. 29.) 2901. — Zomboth fiainak: Kozmának, Miklósnak és Istvánnak adja különösen Miklósnak a hűtlen Gregen, Pál fia, ellen vívott harcban történt megsebesüléséért és fogságba eséséért, az örökös nélkül elhunyt rokonuk: Pozpeh által bírt tornai Pozpeh nevű földet, s átírja a jászói konventnek a beiktatásról szóló, a határok leírását is tartalmazó k. n. jelentését. Eredeti: 40,5 X 38,1 cm. Díszes kezdő L. Függőpecsét darabja. Dl. 1012. Az oklevél szövege: Ladizlaus dei gratia Hungarie, Dalmacie, Croacie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanie Bulgarieque rex omnibus Christi fidelibus presens scriptum inspecturis salutem in vero salutari. Pia dispositione statuit lex humana, ut dum heredes legitimi non existunt, bona decedentium ad cognatos iure successorio devolvantur, ratione quippe congruit et convenit equitati, ut in adipiscendis hereditatibus defunctorum proximi extraneis preferantur. Proinde ad universorum notitiam tenoré presentium volumus pervenire, quod Cosmas,. Nicolaus et Stephanus filii Zomboth ad nostram accedentes presentiam a nobis devotis supplicationibus postularunt, ut quandam terram Pozpeh vocatam in Turnua existentem, quam dicebant fuisse cognati sui Pozpeh nomine sine herede decedentis et ad manus regias iuxta regni nostri consuetudinem devolutam, eis pro servitiis ipsorum conferre liberalitate regia dignaremur. Verum quia de qualitate dicte térre et utrum ad nostram spectaret collationem, nobis veritas non constabat, fidelibus nostris preposito et conventui de Jazov nostris litteris dedimus in mandatis, ut mittant hominem suum fidedignum, sub cuius testimonio homo noster Cristoforus viceplebanus de Turnua accedat ad faciem dicte térre Pozpeh cum commetaneis et vicinis et si eam invenerit predicti Pozpeh heredum solatio destituti extitisse et non fuerit per aliquem