Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)

1278. (jún. 12.) 1278. jún. 19. Csanád. 1278. jún. 23. (1278. jún. 24. előtt.) 1278. jún. 24. Eredeti: 24,2X 15,2 cm. Hátlapjára nyomott pecsét helye. Egri Állami Levéltár, Besenyőteleki nemesi közbirtokosság lt. (OL. Filmtár 1365. doboz.) Az oklevél bevezető és befejező formulái: Nos Ladislaus dei gratia rex Vngarie memorie commendantes significamus universis, quibus expedit presentium per tenorem, quod accedens ad nostram presentiam Botond fráter Botyz In cuius rei memóriám perpetuamque firmitatem presentes litteras concessimus sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus discreti viri magistri Johannis prepositi Budensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri anno domini M° C°C° LX°X° octavo, regni autem nostri anno septimo, quarto Idus Junii. 2869. — adománylevele a telki apátság kegyúri jogáról. Fejér V. 2. 489. Lásd 1277. jún. 12-i keltezéssel a 2782. sz. alatt. — a saját, valamint István kalocsai érsek, Lodomerius váradi, Dénes győri, András egri és Tamás váci püspökök, Péter nádor somogyi ispán, Ugrin tárnokmester, Máté mester soproni és Bana-i ispán és István asztalnokmester pozsonyi ispán esküje alatt nővére: Erzsébet jelenlétében visszafogadja kegyébe István bán fiát: István bánt, reáruházza az országbírói tisztséget és a mosoni ispánságot évi ezer márka juttatással; visszaadja örökölt és vásárolt birtokait és azokat is, amelyeket István bán testvére: Joachim királyi adományból bírt, különösen pedig Hatzok, Myhad, Hotwon, Gepuelv és Borsonuch nevű birtokokat, s mindezen rendelkezéseinek megtartását ígéri, hacsak István bán ezután olyan kihágásokat nem követ el, amelyekkel őt a király, a bárók és a nemesek vádolhatnák. — D. in Chanad, in quindenis Pentecostes a. d. M° CC° LXX° Octavo. Eredeti: 45,9X16,5 cm. A zsinóron függött királyi pecsét mellett hártyaszalagokon nyolc pecsét függött, melyek közül háromnak darabja látható. (A sorrend figyelembevételével Lodomerius váradi püspök, Péter nádor és Máté soproni ispán pecsétjei.) Dl. 66.784. (Dessewffy lt.) Katona: Hist. crit. VII. 767., Wagner: Coll. Hung. fam. III. 9. (csonkán), Batthyány: Leges eccl. II. 429., Fejér V. 2. 447., Hazai okmt. VIII. 190., Ujházy: Mon. hist. Hung. dipl. 12. sz. — Kivonat: Arkiv za pov. Jug. XI. 167., Kukuljevié: Regesta No. 1242. — Facsimile: Ujházy: Mon. hist. Hung. dipl. 12. tábla. Bár pátens formák szerint szerkesztett oklevél függőpecsétekkel van ellátva, az oklevél valódisága ellen észrevétel nem merül fel. 2870. — a szepesi tizedet Lodomerius esztergomi érseknek adja. Fejér V. 2. 488. Lásd 1289. jún. 23-i keltezéssel a 3522. sz. alatt. * — 1278. jún. 24-i oklevelében említi (bizonyára írásbeli) mandátumát, mellyel megparancsolta a budai káptalannak, hogyha Erd földet lakatlannak és eladományozhatónak találja, a szomszédok jelenlétében iktassa be Mihály comes fiát: Tamás comest annak birtokába. (Lásd a 2872. sz.) 2871. — Mihály comes fiának: Tamásnak és általa testvérének: Lőrinc mesternek adja a királyi fegyvernökök Pest megyei Erd nevű lakatlan földjét. Átírta: III. András 1291. szept. 26. (Budapesti 2. sz. Állami Levéltár, Oklevelek 2a. — OL. Filmtár 2078. doboz.)