Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
(1278.) 1278. máj. 8. Temesvár. — az egykor nyulak szigetének, majd pedig a boldogságos szűz szigetének nevezett Óbuda mellett lévő dunai szigetet falakkal, földekkel, jelenlegi és jövőbeli lakóival, haszonvételeivel s minden jogával nővérének Erzsébetnek és a szigeti boldogságos szűz-kolostor apácáinak adományozza. — D. (több, mint egy sor üresen hagyva) VI 0 . Eredeti: 41,6X25,3 cm. Függőpecsét darabja. Dl. 959. Wenzel XII. 231., Budapest tört. oki. eml. I. 232. (1287.) — Kivonat: Uo. I. 159. jegyzet. Az oklevél keltezéséből csupán a kezdő Dátum és a befekéző VI 0 szót írták ki. A közbeeső szavak beírása a megpecsételés alkalmával lett volna esedékes. (Wenzel önkényesen egészítette ki a dátumsort.) Valószínűnek kell tartani hogy az oklevél nem került sohasem megpecsételésre, mert ellene mond a 2862. sz. alatt közölt oklevélnek, nem tartalmazza ugyanis a ferencesek, a premontreiek, a keresztesek és az esztergomi érsek épületeinek kivételét. Az oklevél keltét az uralkodási évet jelentő VI 0 figyelembevételével egyébként Wenzel helyesen tette 1278-ra. Szentpéterynek az a megállapítása, hogy az oklevél keltét 1287-re kell tenni (Levéltári Közlemények 1923. 318.), nem állja meg a helyét. Helyes Szentpéterynek az a megállapítása, hogy az oklevélen latható pecsét IV. László 1287-ben használt harmadik pecsétje, s a függőpecsét zsinórjának színe is azonos IV. László 1287. évi másik oklevelének (Dl. 1201.) színével, azonban az a megállapítása, hogy „ezt a pecsétet nem függesztették utólagosan az oklevélre", már nem olyan bizonyos. A rongált zsinór ugyanis inkább valószínűsíti az utólagos ráfüggesztést. Azonkívül nem igen fogadható el az az érv sem, hogy a VI 0 tulajdonképpen az uralkodási évet jelentő decimo sexto második tagja. Ha az oklevél írója a dátumsor utolsó szavát akarta csupán leírni, úgy ez esetben decimo-t kellett volna írnia, mert ez időtájban rendszeresen sexto decimo-t és nem decimo sexto-t írtak. Azonkívül nincs semmi adat arra, hogy 1287-re megszűnt volna a négy említett egyházi testület, ill. személy érdekeltsége a szigeten. Ily módon az oklevél keltét 1278-ra kell tenni azzal, hogy az oklevél minden valószínűség szerint nem került hiteles megpecsételésre, hanem csupán utólag függesztették rá IV. Lászlónak később alkalmazott pecsétjét. 2863. — előtt Herbordus Korpona-i villicus testvérével: a pesthegyi plébánossal és más polgártársaival panaszt tett amiatt, hogy a Hunthpaznan nb. Hunth comes fia: Demeter comes az igazság elhallgatásával szerzett oklevél alapján a Corpona-i királyi hospeseket és Corpona falut a maga joghatósága alá igyekszik vonni. IV. László a bárók tanácsából és egyetértésével megvizsgálván a panaszosoknak IV. Bélától és V. Istvántól nyert, s általuk bemutatott privilégiumait, úgy határozott, hogy a korponai hospeseknek az említett királyoktól nyert kiváltságait megsérteni vagy visszavonni egyetlen cikkükben sem szabad, hanem a polgárok eddigi szabadságukkal éljenek. Tamás mester fehérvári prépost, udvari alkancellár, választott váci (püspök) távolléte miatt az autentikus pecsét nem lévén kéznél, az oklevelet gyűrűs pecséttel erősíttette meg. — D. a. d. M° C°C° septuagesimo octavo in Tumuswar, in quindenis b. Georgii mart., r. aut. n. a. VI. Eredeti: Kezdő L helye üres. Korpona város lt. (OL. Fkgy.) Fejér V. 2. 442. Az oklevél kiállításával kapcsolatban több észrevétel merül fel. A dátumsor a privilégiumok és pátensek keltezésmegjelölésének keveréke. (Keltezési hely és uralkodási év együtt szerepel.) A dátumban az évszám megelőzi a keltezési helyet. Az oklevél intitulatiója és egész bevezető része privilégiumra vall, írása azonban a pátensekben megszokott kurzíva. Az oklevélről készült fénykép tanúsága szerint a megpecsételés módja is szokatlan: alul plica, de az oklevél közepén (a szövegben) látható négy bevágás olyan, mintha az oklevelet kettőbe hajtva látták volna el függőpecséttel. Ezek a körülmények mind az oklevél hitelessége ellen szólnak. Tartalmilag viszont az oklevél teljesen összhangban áll a 793., a 2053. és a 2531. sz. oklevelekkel. A kiállítás rendellenességei az alkancellár távollétével valamelyest magyarázhatók. Inkább hibás kiállítású, mint hamis oklevélnek kell minősíteni. 2864.
