Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1276. 1276. (1276.?) (1276. körül.) (1277. jan. 7. előtt.) 1277. jan. 17. (1277.) jan. 20. Lábod. — átírja 1275. szept. 14-i oklevelét Zyluas földről. Documente priv. ist. Rom. C. II. 501. és 178. Lásd (1282-i) keltezéssel a 3168. sz. alatt. — megerősíti a gölnicbányaiakat kiváltságaikban. Fejér V. 2. 345. Lásd 1287-i keltezéssel a 3464. sz. alatt. — oklevelét, mellyel tartalmilag átírta a (pécs)váradi konvent 1274. aug. 19-i oklevelét Kaplan-i Tamás fiának: Istvánnak a budai szigeti szűz Mária-monostor részére tett adományáról, említi Fejér V. 2. 223. lapon levő jegyzetben. Fejér ezt a megállapítást Hevenessy gyűjteménye XVII. kötetének 278. lapjára hivatkozva teszi. E helyen olvasható egy protocollum és eschatöcollum nélküli oklevél, amely tartalmilag átírja IV. Béla 1266-i és a (pécs)váradi konvent 1274-i oklevelét a Kaplan-iak adományáról. Ez az átíró oklevél azonban nem lehet IV. Lászlóé, mert IV. Bélát nem nevezi nagyatyjának az oklevél kibocsátója és secundum consvetudinem regni-t ír a királyi oklevelekben szokásos regni nostri helyett. Az átíró oklevél tehát nem királyi oklevél, s így nem lehet IV. László oklevele sem. * — mandátumát, mellyel megparancsolta az esztergomi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Gergely mester királyi clericus iktassa be a budai szigeti szent Mária-egyház apácáit a IV. Bélától, V. Istvántól és tőle kapott Zolonta Zakalus és Zulgageur nevü földek birtokába, említi az esztergomi káptalan é. n. oklevelében. (Wenzel IX. 575.) 2760. * — mandátumát, mellyel megparancsolta a veszprémi káptalannak, hogy küldje ki megbízottját, s ennek jelenlétében Manuzlou-i Myka fia: Saulus királyi ember határolja el Kueskal-i András fia: György földjét a Kueskal-i udvarnokok földjétől, említi a veszprémi káptalan (1277.) jan. 7-i oklevelében. (Pápai ref. főiskola 1903/4. évi értesítője 41.) 2761. — megengedi a soproni vár cíviseinek főleg azért, mert a várat megvédelmezték, bár fiaik a cseh királynál túszul voltak, hogy a Luer falusi íjászoknak, — akiknek egyik felét már IV. Béla és V. István a soproni cívisek közé felvették — a másik fele is a cívisek közé vétessék azok kiváltságai mellett; kijelenti, hogy ezt a bárókkal, s főként Miklós nádor soproni ispánnal és a kunok bírájával való tanácskozással tette. — D. p. m. mag. Demetrii Albensis prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. d. M° CC° septuagesimo septimo, XVI 0 Kai. Febr., r. aut. n. a. quinto. Átírta: IV. László 1282. (Soproni Állami Levéltár, Sopron város lt., Dl. 15. — OL. Filmtár 2042. doboz.) Fejér V. 2. 375. — Kivonat: Házi: Sopron I. 1. 6. (Fejér szövegének javításával.) 2762. — meghagyja J(oachim) szlavón bánnak, hogy Gellért királyi orvosnak adja vissza a zágrábi várTornoua nevű földjét és biztosítsa azt számára, mivel ebben IV. Béla adománya alapján saját privilégiumával megerősítette, ahogyan ezt a bán a király kérésére már meg is ígérte. — D. in Labod, in quindenis Epiph. d. Másolata: Zágrábi érseki lt. Liber privilégiális episcopatus Zagrabiensis fol. 56. (OL. Filmtár 5664. doboz.)
