Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
11 Borsa: Az Árpád-házi kir. oki. 11/2—3. (1276.) máj. 26. Mohi. 1276. jún. 3. Buda. 1276. jún. 7. Buda. 1276. jún. 17. — Antal mester decretorum doctor pozsonyi prépostnak s testvéreinek: Belyd comesnek, Jacinctus és Rolandus nemeseknek adományozza szolgálataikért a Vas megyei Petulend nevű falu földjét, amelyen kevés várnép lakik, minden tartozékával kivéve a Keurus folyón túl levő részt, melyet meghagy a megnemesített Demeter, ennek testvérei és Tywan fiai birtokában, s kettős pecsétjének elkészülte után az adományról privilégiumot ígér. — D. in Muhy, tertia feria proxima post Pentecosten. Eredeti: 17,2x8,4 cm. Hátlapra nyomott pecsét helye. Dl. 47.749. (Múz. Törzsanyag.) Hazai okmt. I. 81. (é. n.) Az évszámot Antal mester pozsonyi prépostsága és a második királyi pecsét vésésének időpontja alapján lehetett meghatározni. 2704. — hivatkozva V. István oklevelére, mellyel az örökös nélkül elhunyt hévízi (de aquis calidis) Teku házait, szőlőit, birtokait, ingó és ingatlan vagyonát Erzsébet asszonynak és a (margit)szigeti boldogságos szűz-monostornak adta, Erzsébet asszonyt és a monostort a szőlő és tartozékai birtoklásában megerősíti a Teku testvérének: Pálnak fiai: Petune és István részéről Máté fia: Máté előtt bizonyos Tusmanmal-i szőlő ügyében támadt keresetben, Petune és István erre vonatkozó okleveleit érvényteleníti és a mindenkori bírákat tiltja a szőlő miatt bárki által indítandó perben való ítélkezéstől, s minderről privilégium kiállítását ígéri. — D. Bude, feria quarta post oct. Pentecostes a. d. M° CC° LXX 0 VI 0 . Eredeti: 24,5x8,1 cm. Hátlapjára nyomott pecsét (hátsó lap) darabja. Dl. 943. Wenzel IX. 146., Budapest tört. oki. eml. I. 156. — Kivonat: Bártfai Szabó: Pest m. 16. 2705. — Dénes győri püspöknek az ország különböző ügyeiben tett szolgálataiért a Gungus folyón egy malomhelyet, s Sabaria püspöki falu és Zeleus falu, amely valamikor a királyi várnépeké volt és most lakatlan, közt 50 hold földet a püspöknek és a püspökségnek adományoz. — D. Bude, in quindenis Pentecostes a. d. M° CC° septuagesimo sexto. Eredeti: 19,2x9,3 cm. Hátlapjára nyomott pecsét helye. Dl. 40.132. (Múz. Törzsanyag.) Győri tört. rég. fűz. I. 212., Wenzel XII. 168. Bár a pátens alakú oklevél bevezető része privilégiumra emlékeztet, nincs más különösebb ok, amely az oklevél ellen gyanút ébresztene. 2706. — megerősítvén IV. Bélának a pestújhegyi hospesek részére adott 1244-i arany bullával ellátott kiváltságlevelét (781. sz.) a bárókkal megtárgyalva hozzáfűzi a gyilkosság vagy egyéb gaztett miatt megszököttek vagyonával való eljárásra, a végrendelkezés nélkül elhunytak javaira, a bíró szabad választására és a bűnösöknek személyükben, nem pedig vagyonúkban való büntetésére vonatkozó részletes rendelkezéseket. — a. salutis millesimo ducentesimo septuagesimo sexto, quintodecimo Kai. Jul., r. a. sui a. quarto. Részletében átírta: I. János 1538. márc. 27. (XIX. századi másolata: Podhradszky: História Diplomatica Urbis Budensis et Pesthiensis 11. 778. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. Lat. 1205.) Fejér VI. 2. 400., Michnay—Lichner: Ofner Stadtrecht 240., Endlicher: Mon. Arp. 542., Palugyay: Magyaro. leírása I. 33., Budapest tört. oki. eml. I. 157. — Kivonat: Magy. Tört. Tár. I. 99. 43. sz. Salamon Ferenc szerint (Budapest története III. 71. sk.) ez az oklevélszövegrész nem IV. Lászlótól való, hanem 1346. táján keletkezett, illetőleg I. Lajos 1347-i oklevelének töredéke. Hogy azonban ez a feltevés téves, lásd Gárdonyi Albert tanulmányát a Turul 1910. évf. 124. 2707.
