Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1275. 1275. A tartalmi átírás szövege: unam serenissimi et illustrissimi principis domini Ladislai condam incliti regis Hungarie in anno domini millesimo ducentesimo septuagesimo quinto — confectas dominus Wladislaus rex consideratis servitiis Mogh, Ochud et Ibrahum filiorum Vythk fidelium suorum quandam terram Elekchy vocatam castri sui Nittriensis ab antiquo vacuam et habitatoribus destitutam et terram eorundem Rechun vocatam, qua terra olim fuisset nomine Densa castrensis, quia in litteris capituli ecclesie Nittriensis vidisset contineri, quod Bolandus(!) homo suus statuisset eandem coram testimonio eiusdem capituli eisdem nullo contradictore existente in recompensam suorum servitiorum sub eisdem metis antiquis, sicut castrum Nittriense possidebat, predictis Mogh, Ochud et Ibrahim filiis Wythk et per ipsos eorum heredibus heredumque suorum successoribus dedisset, donasset, locasset et contulisset iure perpetuo et irrevocabiliter possidendam. 2672. — átírja és megerősíti V. István 1272. febr. 27-i privilégiumát (2167. sz.)Ool és Chep lakatlan földeknek Osl bán fiai: Jakab és Osl részére történt adományozásáról, s egyúttal leírja a határokat a vasvári káptalan jelentése alapján. Tartalmilag átírta: Zsigmond 1436. nov. 30. > fehérvári káptalan 1437. jan. 4. (Dl. 86.345, Ostffy lt.) A tartalmi átírás szövege: quasdam litteras privilegiales excellentissimi principis condam domini Ladislai regis anno dominice incarnationis millesimo ducentesimo septuagesimo quinto sub maiori suo sigillo dupplici confectas habentes in se verbotenus et confirmative series litterarum similiter privilegialium olim domini Stephani similiter regis Hungarie patris sui anno verbi incarnaü millesimo ducentesimo septuagesimo secundo, quarto Kalendas Marci (!), indictione quintadecima, regni autem sui anno secundo editorum (!) presentasset inter cetera declarantes, quod ipse dominus Stephanus rex pro meritoriis servitiis fidelium suorum Jacobi et Osl filiorum Osl bani litteris in eisdem declaratis, quasdam vacuas terras Castriferrei Ool et Chep vocatas ab eodem castro exceptas penitus et exemptas, eisdem Jacobo et Osl ac eorum posteritatibus contulisset perpetuo possidendas, mete autem dictarum terrarum, prout prefatus dominus Ladislaus rex, filius scilicet dicti Stephani regis in litteris capituli ecclesie Castriferrei vidisset contineri, hoc ordine distinguerentur: quod a parte orientali ex parte térre Onth essent due mete et inde procedendo essent alie due mete iuxta viam publicam cumulate, de quibus transiret ad fenetum et ibi essent due mete, abinde giraret iterum ad duas metas iuxta viam erectas et inde iretur ad quatuor metas angulares in terra arabili elevatas et sic currendo ad meridiem procederet iuxta terram Onth memorati, ubi essent due mete et deinde transiret ad commetaneitatem térre Demelgh et essent due mete iuxta caput fontis vulgariter Kwthfeu vocati et sic eun[do] per binas metas veniret ad commetaneitatem Chepani filii Laurencii, Nicolai et Stephani filiorum Sebe Thokorchy vocatam, de qua scanderet per magnam viam per duas metas et regiraret ad commetaneitatem ipsorum filiorum Osl bani versus septemtrionem et inde eundo iuxta commetaneitatem eorundem filiorum Osl bani veniret ad orientem ad primas duas metas et ibi terminaretur. Az átíró oklevelet gyanússá teszi az a körülmény, hogy az eredeti Olchep birtoknevet felbontja, s már két birtokról: Ool-ról és Chep-ről beszél. A gyanút fokozza az a körülmény is, hogy az 1436-ban folyó perben az érdekelt fél azt állítja, hogy „dicte possessiones Ool et Chep vocate suis nominibus nunc Myhalfalua et Chenge vocarentur". 2673. — Zoltanus-t, Tolomer-t,Tholapch fiát: Pált (az 1383-i átírásban Tolopch fiait: Zoltanus-t, Tolomer-t és Pált), Andornicus-t, Abraam-ot, Karacinus-t, Cristianus fiát: Andrást, Farkas fiait: Barnabást és Grysgon-t, Tark fiait: Jacobus-t és Jakabus-t, Kapolchy udvarnokait (cubicularius) és utódaikat szolgálataikért a királyi serviensek közé sorolja földjeikkel együtt. —sub a. d. millesimo CC mo septuagesimo quinto. Tartalmilag átírta: a) Kont Miklós nádor 1359. máj. 12. (Pannonhalmi főapátság lt. Capsarium N. 458. — OL. Filmtár 642. doboz.) b) Garai Miklós nádor 1383. máj. 16. (Dl. 38.641.) Pannonh. rendtört. II. 449. 2674.
