Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 2-3. füzet 1272–1290 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961)
1274. aug. 27. Zólyom. (1274.) szept. 2. Zólyom. 1274. (szept. 3. előtt.) venerabilibus patribus Stephano Colochensi et Johanne Spalatensi archiepiscopis, Lamperto Agriensi, Briccio Chanadiensi, Job Quinqueecclesiensi, Paulo Vesprimiensi aule nostre cancellario, Philippo Vaciensi aule domine regine consortis nostre karissime cancellario, Lodomerio Varadiensi, Tymotheo Zagrabiensi, Dyonisio Jauriensi et Petro Transsiluano episcopis ecclesias dei feliciter gubernantibus, Dyonisio palatino comite de Okylich et iudice Cumanorum, Joachino magistro tauarnicorum nostrorum comite de Plys, Henrico bano totius Sclauonie, Nicolao woyauoda Transsiluano comite de Zonuk, Nicolao iudice curie nostre, Paulo bano de Zeurino, Herbordo magistro agasonum nostrorum comite de Barana, Renoldo magistro dapiferorum nostrorum comite Zulgageuriensi, Nicolao magistro pincernarum nostrorum, Moys magistro tauarnicorum ipsius domine regine comite Symigiensi, Dedalo comite Zaladiensi, Gregorio comite Castriferrei, Johanne comite Supruniensi et aliis quampluribus comitatus regni nostri tenentibus et honores. 2542. — bizonyítja, hogy Sándor bán szebeni és dobokai ispán visszaadta Eche fiának: Miklósnak az ettől régebben vásárolt Pertaltelyky nevű földet, amely Miklósnak és testvéreinek örökölt földje volt, cserébe kapván Miklósnak Boyk nevű vásárolt és Moluncha nevű adományul nyert földjeit; a cserét Eche fiai: Mykou és Eche is jóváhagyták. — D. in Zolum, in oct. s. Regis a. d. millesimo CC° LXX 0 quarto. Átírta: a) I. Lajos 1364. jún. 3. (Dl. 41.578. Múz. Törzsanyag.) b) ua. 1365. (Wenzel szerint Wesselényi lt.) Wenzel IV. 36., Zimmermann—Werner: Urkundenbuch I. 126., Documente priv. ist. Rom. C. II. 172. (román ford.) 2543. — Epei falut illetőleg földet a szőlőkkel együtt, amelyet a király részére bort szolgáltatóknak visszaadott, újra az esztergomi káptalannak adja, minthogy V. István privilégiumából (vö. 1950. sz.) meggyőződött arról, hogy atyja a földet a szőlőkkel és egyéb tartozékaival a káptalannak adományozta. — D. in Zolum, dominica proxima post festum sancti Egidii. Eredeti: 18,2x9,1 cm. Hátlapjára nyomott pecsét helye. Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 30. fasc. 1. n. 2. (OL. Filmtár 561. doboz.) Magyar Sión III. 704., Codex Strig. II. 165., Wenzel IX. 547., Mon. eccl. Strig. II. 264. (facsimilerészlet az I. táblán.) Az évszámot a 2543. sz. oklevél alapján lehetett meghatározni. 2544. — Posa comes fiainak: Posa-nak és Lászlónak adományozza a vasvári vár Cheyhke nevű földjét. Tartalmilag átírta: Kaplai János országbíró 1392. nov. 12. > vasvári káptalan 1392. dec. 16. (XVI. századi másolata: Dl. 100.252. Batthyány lt.) A tartalmi átírás szövege: quarum prima videlicet dicti domini Ladislai regis in anno domini millesimo ducentesimo septuagesimo quarto, regni tunc sui anno secundo emanatta(l) manifestasset, quod ipse dominus Ladislaus rex consideratis multiplicibus íidelibusque Pose et Ladislai filiorum comitis Pose et servitiorum meritis sue regié maiestati impensis quandam terram castri de Castroferreo Cheyhke vocatam eiusdem et eorum heredibus iure perpetuo contullisset (!) et ut ipse dominus Ladislaus rex in litteris annotati capituli Castriferrei conspexisset, idem Posa et Ladislaus in domínium eiusdem térre Cheyhke nemine contradictore apparente introducti fuissent, mete autem eiusdem in ipso privilegio seriatim continentur. 2545.
