Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1914. év

szükségesnek mutatkozott, hogy az 1912 : LXIIL t.c-ben meghatározott kivételes hatalom

1 igénybe vétessék. A miniszter uraknak r,u. történt hozzájárulása folytán ennélfogva a kivételes hatalom igénybevétele a magyar szent korona országai déli részére, illetőleg a szükséges mérvben az ország egész területére nézve 1914. évi július hó 26-tól kezdődőleg elrendeltetett, nevezetesen : A. A magyar szent korona országai egész területére nézve : A fegyveres erő kötelékébe^ tartozó egyének részére útlevelek kiadásának beszüntetése ; a Szerbiával szemben fennálló útlevélkötelezettségnek Montenegróval szemben is való elrendelése ; a hadköteles férfi személyek kivándorlásának egy évre általában való megtiltása ; postagalambok tartásának korlátozása ós egyéb állatok hírhordásra való használatának betiltása ; intézkedések a postai, távirdai és távbeszélő forgalom ellenőrzése tekintetében, valamint a posta-távirdai és távbeszélő forgalom ideiglenes korlátozása ; a hadicikkekre

2 föl nem esketett, tényleges szolgálatban álló katonai (honvéd, népfelkelő és csendőr) egyéneknek a katonai büntetőtörvénykönyv II. részében foglalt rendelkezések alá helyezése ; a polgári büntető bíráskodás alá tartozó egyéneknek a honvéd büntető bíráskodás alá helyezése ; mindennemű fegyverek, lőszerek, robbanó anyagok és hasonló cikkek behozatalának tilalm ázása ; több cikknek kivitele és Szerbiába való átvitelének tilalmazása. B. Magyarország területére a következő rendkívüli intézkedések váltak szükségessé : a katonai intézkedések közlésének eltiltása ; az időszaki lapok és. más sajtótermékek fokozottabb ellenőrzése ; egyes belföldi időszaki lapok megjelenésének ós terjesztésének szükség esetén való eltilthatása ; a Szerbiából érkező időszaki lapok behozatalának és terjesztésének eltiltása, valamint az onnan érkező más sajtótermékek ellenőrzése, lefoglalása; intézkedések az iránt, hogy az 1912: LXIII. t.c. 18—27 §-ának

3 rendelkezései szempontjából háború idején elkövetettnek tekintendők legyenek azok 1 Az idézett törvénycikk az 1912. évi feszült nemzetközi helyzetben, a Balkánháborúk kirobbanása idején készült. Széleskörű és a helyzetnek megfelelően egyre tágítható felhatalmazást biztosít a kormánynak a háború idején szükséges rendkívüli intézkedések megtételére, egyben pedig az imperialista háborúval szembeszálló belső erők megfékezésére is. JCzt és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVIII. tc.-t joggal tekinthetjük a háború ,,alaptörvényei"-nek. Mindkettőnek kiegészítése az 1914. dec. 23-án szentesített 1914 : L. tc. 2 Hadicikkek : a katonai büntetőtörvények rövid kivonata, melyek szerint az ellenséges területet -megszálló csapatok vagy az azok által alkalmazott hatóságok ellen irányuló büntetendő cselekmények elbírálandók és megtorlandók. — R. — A katonai büntetőtörvénykönyv III. cikke szerint a hadicikkekre nem kell felesketni a hadbírákat, honvédorvosokat, kezelőtiszteket, honvéd katonai hivatalnokokat, foglárokat és műmestereket. (A katonai büntetőtörvénykönyv fordítása. Bp. 1888. 2—3. o. — A büntetőtörvénykönyvet az 1855. jan.'15-i császári pátens alapján hirdették ki.) 3 A 18--27. § a büntetőtörvénykönyvek módosításával és kiegészítésével foglalkozik.