Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)

1914. év

1914. ÉV l. 1914. máj. 1. (12.) — 38. Túlhiadás a honvédelmi tárcánál. A honvédelmi miniszter úr bejelenti, hogy a honvédelmi tárcánál, az eddig eszközölt utalványozások eredményeként, az 1913. évi hitellel szemben a „Központi igazgatás" címnél mintegy 82.408 K a „Csapatok" címnél mintegy 2,362.273 " az „Egészségügyi intézetek" címnél mintegy 130.307 " az „Űjoncozás-felülvizsgálati költségek" címnél mintegy 87.445 " a „Nyugdíjak" címnél mintegy 367.387 " mindössze tehát mintegy 3,029.820 K túlkiadás fog felmerülni, mely összeg azonban a kezelés végleges lezárása után még némileg módosulhat. E hiteltúllépés indokolására a honvédelmi miniszter úr a következőket adja elő : Az 1912. évi november 25-én és az 1913. évi február 28-án tartott minisztertanácsban jelentést tett azokról a rendkívüli intézkedésekről, amelyek az 1912. év őszén kifejlődött külpolitikai helyzetnél fogva a honvédség harckészültségének fokozása szempontjából elkerülhetetlenek voltak.

1 Ezúttal bejelenti az említett intézkedések pénzügyi kihatását, amely a következő volt: A rendes kezelésnél mindössze 10,626.483 K kiadás merült fel. Ez összegből 1912-ben 1,292.307 K, 1913-ban pedig 9,334.176 K számoltatott el. Az 1913. év rendes kezelésében felmerült 9,334.176 K-ból esik az 1913. év január hó 1-én felállított 18 honvédségi ágyúsüteg teljesévi eltartására 1 A világháborút az imperialista államok számos érdekellentéte robbantotta ki. Ezen ellentétek egyike volt az Osztrák-Magyar Monarchia és Oroszország régóta folyó versengése a Balkán-félsziget feletti befolyásért. A túlnyomórészt szláv lakosságú Balkánállamok Oroszországtól vártak támogatást a Monarchiával és Törökországgal szemben. A század elején Oroszország elérkezettnek látta az időt, hogy a Balkán-államokat szövetségbe tömörítse. 1912. márc. 13-án létrejött a bolgár—szerb szerződés, amely Montenegró és Görögország csatlakozása folytán rövidesen Balkán-szövetséggé alakult. A titkos szövetség a Monarchia és Törökország ellen irányult; 1912. október közepén a szövetségesek hadat is üzentek Törökország ellen. Az események ilyen alakulása mindkét nagyhatalmat fokozottabb fegyverkezésre és háborús készülődésre serkentette. (Patyomkin, V. P. (szerk.) : A diplomácia története. Chvosztov, V. M. és Minc, J. J.: Az újkori diplomácia története (1872—1919). Bp. 1946. 212 — 219. o. és Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. Bp. 1934. H. k. 269-271. o.)