Iványi Emma: Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 8. Budapest, 1960)
1918. év
alapján főleg két irányban látja szükségesnek az intézkedést, u. m. a rendelkezésre álló készletek lehető legnagyobb kímélése és az egyenletes beosztás s ennek megfelelő tartalékokkal való biztosítása által. Az élelmiszer kímélésének hangsúlyozását indokolja, hogy az évek óta tartó háborús fogyasztás a békekészleteket is teljesen felemésztette, a feleslegeket eltűntette, s különösen a marhaállomány erőszakos pusztítása ad okot aggodalmakra s a tömeges sertéshizlalás ütközik mind nagyobb akadályokba az alkalmas sovány sertés hiánya miatt. A készletek elosztását illetőleg az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy a gazdasági év elején, amikor az új termésből származó készletek még bőséggel rendelkezésre álltak, a szállítás, s ez alapon a fogyasztás aránytalanul nagy volt, később a készletek csökkenése után pedig aránytalanul gyér volt a szállítás, elégtelen s amellett bizonytalan volt a hadsereg ellátása, miután a legszükségesebb tartalék is a momentán fogyasztásra lett felhasználva. A helyes beosztást, a szükséglet reális megállapítását s a tartalékolást most, a gazdasági év kezdetén kell eszközölni, s akként kell berendezkedni, hogy a hadsereg ellátását sem szállítási zavar, sem szónhiány, sem más körülmény ne akaszthassa meg. Ha a rendes ellátás példának okáért augusztus hó 1-el kezdődik, akkor felfogása szerint az augusztusi teljes havi szükségleten felül le kell szállítani legalább 1000 vagon tartalékot. Ugyanezen eljárást kellene követni a hüvelyesek és szárazfőzelékek szállításánál is. Ugyanezen elv szerint kell biztosítani a hadsereg zsírszükségletét, mihelyt ősszel újból megfelelő készletek felett rendelkezünk. Ezen szempontokból kell a hadseregnek burgonyával való ellátását is biztosítani, s reá kíván mutatni arra, hogy a burgonyatartalék is feldolgozott burgonyából (szárított burgonyaszelet, burgonyadara) álljon, s ennek biztosítása végett a kellő intézkedések már most megtétessenek. A hadsereg zavartalan ellátásának biztosítása végett a javasolt intézkedéseken felül szükségesnek tartja annak szigorú hangoztatását, hogy a hadseregnek szánt készletekből semmit sem szabad más célra fordítani. A szállításnak ós elosztásnak az intézkedéssel megbízott egyének személyes felelősségének teljes előtérbe állítása mellett kell történnie. A hadsereg ellátásának gyökeres rendezése végett szükségesnek tartja továbbá egy központi nyilvántartás felfektetését ; abban az egyes államokból valamint a megszállott területekről 1 a hadsereg rendelkezésére bocsátott ellátási cikkek (esetleg takarmány is), továbbá azok elszállítása, kiosztása (hadseregek, intézmények részére) nyilvántartandók. Szervezni kell egy felügyelő bizottságot a leszállítás, szétosztás és felhasználás figyelemmel kísérése végett, amelyben az Armeeoberkommando 2 és a hadügyminiszter képviselőin kívül úgy a magyar, mint az osztrák kormány egy-egy megbízottja is helyet foglalna. A kormányok képviselőire azért volna szükség, hogy közvetlen tapasztalataik alapján a legrövidebb úton hassanak kormányukra a szükséges élelmiszerek rendelkezésre bocsátása végett, továbbá, hogy közreműködésük lehetővé tegye a kormányra nézve, hogy a sokszor nagy áldozatokkal összegyűjtött készletek helyes és rendeltetésszerű felhasználásáról közvetlenül meggyőződhessenek. Igen nagy jelentősége volna ennek politikái szempontból is, mert ezáltal meg lehetne előzni az egyes pártok részéről esetleg alkalmatlan időben és körülmények között bekövetkezhető felszólalásokat. Ez a rendezés a hadsereg ellátása körül keletkezett rosszakaratú ferdítések helyreigazítására és a fennforgó tévhit eloszlatására alkalmas, 1 Lengyelország, Ukrajna, Románia. 2 Hadseregfőparancsnokság.
